Holtestekkel tömték be a kutat, de nem találják

Az előzményekről elmondta: sokáig horvát területen, a Dráván túl vélték az Új-Zrínyi várat, ám kutatások bizonyították, hogy a mai Principális-csatorna mellett állt. Ám csak rövid ideig, mert 1661-ben építtette Zrínyi Miklós, és 1664-ben, néhány hetes ostrom után foglalták el a törökök. Fel is robbantották, de a sáncárok ma is felismerhető. Eddig főképp a csata lefolyását próbálták rekonstruálni, nagyjából sikerrel. Kerestek ostromárkokat is, de eredménytelenül.



– Az idén lehetett a vár belsejében folytatni a kutatásokat, két nagyobb kutatóárkot húztunk. Próbáltuk fellelni a kutat, amelyet egykori leírások alapján, a törökök elesett keresztény katonák holttestével töltöttek be, de nem találtuk – mondta a szakember. Viszont rábukkantak az egykori épületek alapmaradványaira – sövényre, deszkára tapasztott falú épületek voltak –, kemencék nyomára és szép kályhacsempékre, néhány eszközre, vasszegre. Találtak egy fel nem robbant bombát is a várban, a védőknek már nem volt ideje kilőni. Ezekből idővel kiállítást szeretnének létrehozni. 


Nagyobb térképre váltás

A vár jelentősége abban rejlett, hogy a Mura és Dráva összefolyásánál, a királyi Magyarország legdélebbi csücskében tudta ellenőrizni a török csapatmozgásokat. Anekdota szól arról, hogy Zrínyi engedte portyázni a törököt, aztán amikor megrakottan jöttek, elszedte tőlük a zsákmányt, ezért voltak különösen dühösek rá.
A feltárást folytatnák. Költő Lászlótól megtudtuk: egy-két év alatt végezhetnének, ha lenne rá pénz. Ez főként pályázat függvénye, mert az igazgatóságnak nincs ásatási kerete húsz éve. A tervek között pedig szerepel egy Murakeresztúrtól Csáktornyáig tartó emléktúra is, a Zrínyiek nyomában címmel.