Kultúra

2013.05.15. 17:31

Élő múzeum - leporolják a szennai skanzent

Huszadik századi épületegyüttessel és szőlőhegyi kápolnával bővül, és egyúttal befejeződik a szennai skanzen beépítése. Ez a jövő. A jelen pedig a falumúzeum értékeinek leporolása, a hagyományok visszatanítása. Premier Pünkösdkor.

Balassa Tamás

A Szentendrei Skanzen mint új fenntartó negyedéves tapasztalatait és fejlesztési elképzeléseit sajtótájékoztatón ismertették szerdán. Aranyos Sándor muzeológus lapunknak elmondta: a református presbitériummal kötött több évtizedes szerződést újratárgyalták. A skanzen és a templom külön jeggyel látogatható, utóbbi bevétele az egyházé. Az 1785-ben épült kazettás templom szakmai hátterét a gyűjtemény biztosítja.

Borzalmas állapotban vette át a néprajzi szabadtéri gyűjteményt a Szentendrei Skanzen – ezt a közgyűjteményi egység vezetője, Aranyos Sándor csoportvezető muzeuológus mondta leplezetlen őszinteséggel szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a felújításokról, a szakmai szemléletváltásról és a bővítés nagy volumenű terveiről számolt be. Mindezzel aligha a korábbi évek szakmaisága kérdőjeleződött meg, inkább a megyei fenntartásnak a hiányosságai kaptak említést. A bővítés csaknem tíz éve a fiókban heverő terveivel együtt mostoha sorsúnak érezhette magát Somogyban az a szennai közgyűjtemény, ami jóllehet benne van az első néhány legnépszerűbb somogyi, „kaposvári” turisztikai értékben, mégsem kapott megfelelő megbecsülést. Csepinszky Mária tündéri múzeumteremtő lendületét az utókor nem tudta átvenni, amiben Somogy megye egészének vannak restanciái.

A helyzet a januárban belépett új fenntartóval gyökeres megváltozott. A napokban észt szakipari tanulók tapasztják és meszelik a talpas házakat és megújítják a faszerkezeteket, sarjadnak a biozöldség- és fűszerkertek vetései, a kisbajomi portát népviseletes asszony „lakja” és a somogyszobi is élő múzeumként fogadja a látogatót nemsokára, a jegyárusítás és a szatócsbolt pedig kikerült az évtizedek óta megszokott helyéről, a fogadóépületből. Ami visszanyeri a kazettás templomhoz kötődő parókia-jellegét, és múzeumpedagógiai foglalkozásokra is alkalmassá vált.

Aranyos Sándor a változásokat az ökomúzeumi szemlélettel világította meg. A látogatót a régi építészeti és tárgykultúra varázslatos, de mégis csak vitrin-hangulata mellett a tapasztalás élményével is szeretné megajándékozni a skanzen. Kipróbálni, megkóstolni, megszagolni, megtanulni: ez a korszerű múzeumi módszertan vezérli Szennát a jövőben. Visszatanítani – hogy L. Balogh Krisztina fogalmazta meg a misszió lényegét. A kaposvári főépítészt a hivatása mellett a családi-szakmai kötődés is hajtja azért – ő a néhai L. Balogh Tünde legendás megyei főépítész menye –, hogy Szenna kiaknázhassa azokat a lehetőségeket, melyeket a nagy elődök megálmodtak neki. Vázlatos átnézeti tervvel érkezett a szakember, melyen az öt parasztporta kronologikus sorát lezárva egy hatodikat is megépítenek majd: ehhez a 2014-2020-as uniós költségvetés és a somogyi fejlesztési stratégiába illeszkedés ad reményt. A szőlőhegyi alsósegesdi és zselickisfaludi pincék tőkéi környékére ökumenikus kápolnát terveznek, ahol esküvőket-keresztetőket is tarthatnak. Mindezek mellett költözik a főbejárat, melynek többfunkciós fogadóépülete valahol a kocsiszín vonalában épülhet meg. A nagyközönségnek az akár tevőleges segítségével: mondta Román Árpád szakmai programirányító, aki az észt diákok uniós Leonardo-programos segítségéről is beszélt.

A skanzenben gyakoriak a gyermekcsoportok: Stepán Kata múzeumpedagógus és kollégái a népi kézművességtől a kenyérsütésig sokféle tevékenységet ismertetnek meg a diákokkal. A bejelentkezős csoportok mellett egyre népszerűbbek a tavasztól őszig tartó Tesz-Vesz-hétvégék, ahol hasonló foglalatosságok kerülnek terítékre. Pünkösd azonban a megújuló skanzen premierje lesz, a Lázi-Dombi egyesület közreműködésével két napos forgatag várja a kicsiket-nagyokat.

Címkék#Szenna

Ezek is érdekelhetik