a politika árnyékában

2017.08.28. 19:11

Mekkába indulnak a hívő zarándokok

Szerdán kezdődik az idei haddzs, a hívő muzulmánok mekkai zarándoklata, az iszlám öt pillérének egyike. A Korán vallási kötelezettségnek nevezi a zarándoklatot minden muzulmán számára, aki ezt anyagilag megengedheti magának és egészsége sem korlátozza. Évente több mint kétmillió hívő vesz részt a haddzson, amelyet évek óta politikai feszültségek árnyékolnak be.

A haddzsot csak az év bizonyos napjain lehet megrendezni, jelesül az iszlám dzú al-hiddzsa hónap 8. és 13. napja között. Az iszlám időszámítás, a holdnaptár elcsúszást eredményez más naptárakban, a haddzsot mindig más-más évszakban rendezik meg.

A zarándokút több részre tagolódik. Az első napon a zarándokok szent állapotba (ihrám) kerülnek. A férfiak nem használhatnak illatosító szereket, nem vághatják le hajukat és körmüket, nem borotválkozhatnak. Varrás nélküli kétrészes, lepelszerű ruhát viselnek, amely a feltámadást jelképezi és az összes zarándok egyenlőségét Allah előtt. A nőknek bő ruhát kell hordaniuk, amelyből csak arcuk és kezeik látszanak ki.

Ezt követi a Kába szentély első körüljárása. A Kába fekete kockaépítmény a mekkai Nagy Mecset belső udvarának közepén, és a Fekete követ rejti. A Kábát hétszer kell az óramutató járásával ellentétesen körbejárni, először lendületesen, majd lassuló ütemben. A Fekete kő egy meteorit, amely az iszlám hit szerint a paradicsomból származik.

Még ugyanezen a napon hétszer kell megjárni a két szent domb, a Szafa és Marva közötti utat. Ezután elmennek a szomszédos Minába. A zarándokok a Minában felállított sátrakban töltik az éjszakát, mielőtt elindulnának az Arafat-hegyhez, ahol bocsánatért könyörögnek Allahhoz.

A harmadik napon kerül sor a Minába visszavezető úton „az ördög megkövezésének” rítusára, amely arra utal, hogy Ábrahám kővel dobálta meg és kényszerítette megfutamodásra az ördögöt. Ezután a férfiak megborotválkoznak, vagy rövidre vágják hajukat, a nők egy tincset vágnak le a hajukból – egy új, bűnöktől mentes életszakasz jelképeként.

Megkezdődik a négynapos áldozati ünnep (íd al-adha), a legfontosabb iszlám ünnep. Arra a bibliai történetre emlékeztet, amely szerint Isten megparancsolja Ábrahámnak, hogy áldozza fel fiát. A történet Ábrahámnak az istenbe vetett bizalmáról szól. Az ünnep idején áldozati állatokat vágnak le, a húst a rászorulóknak adják. Ezt követően Mekkában ismét körbejárják a Kábát. Minában folytatódik „az ördög megkövezése”, a haddzs utolsó napján pedig utoljára megkerülik a Kábát.

2015-ben Mekkában tömegpánik tört ki, amelyben 2300 ember lelte halálát. Mivel a halott külföldiek között a legtöbb iráni volt, a legfőbb iráni politikai és vallási vezető, Hamenei ajatolláh bocsánatkérést követelt Szaúd-Arábiától – Teherán ősi ellenségétől –, mivel a vahhábita királyság felelős a zarándoklat megszervezéséért.

Szaúd-Arábia és a síita Irán közötti feszültség tovább éleződött. 2016 januárjában Rijád kivégeztetett egy síita papot, ezt követően erőszakos tiltakozásokra került sor Szaúd-Arábia teheráni nagykövetsége előtt. A királyság megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Az iráni muzulmánokat 2016-ban, három évtizede először, kizárták a zarándokok soraiból, mert Teherán és Rijád nem tudott megegyezni a részvétel feltételeiben.

Az idén ismét engedélyezik az irániak részvételét a haddzson, de a zarándoklatot így is beárnyékolják a nemzetközi feszültségek.

(Borítókép: Shutterstock / hikrcn)

Ezek is érdekelhetik