Reformáció 500

2017.10.14. 17:47

Balog Zoltán szerint be kell töltenünk a nekünk adatott teret

Az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi sportcsarnokban szombat délután tartott ünnepi istentiszteleten buzdított a „nekünk adatott” tér betöltésére.

A Marosvásárhely körüli négy református egyházmegye közös ünnepi rendezvényére több ezer ember vonult át a városon a vártemplomból a sportcsarnokba. Balog Zoltán a marosvásárhelyi felvonulás örömét idézve kijelentette:

„Az a dolgunk, hogy betöltsük azt a teret, ami nekünk adatott, azt az otthont, ami nekünk a Mindenható által kijelöltetett. Mert ha mi nem töltjük be, akkor betöltik mások, és valami olyan fog hiányozni ebből az európai világból, amit csak mi tudunk adni.”

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyarokat azért ragadta el egykor a reformáció, mert sokszor a nélkülözés tanította meg a népet arra, hogy hitből és kegyelemből éljen. Szerinte ezt azért kell megtanulni, hogy akkor is hitből és kegyelemből éljen a közösség, amikor látszólag másból is megélhetne.

A sportcsarnokot betöltő református gyülekezet megtapsolta a miniszter bejelentését, hogy 2018-tól a világ bármely pontján, így az Erdélyben született magyar gyermekeket is megilleti a babakötvény. Fontosnak tartotta azonban, hogy „ne csak a pénztárca kösse össze” a magyarországi és a határon túli magyarokat, hanem szívük, lelkük is.

„Számíthatnak a magyar kormányra. És ha segítenek bennünket jövő év áprilisában, akkor a gyarapodás ezután is lesz. Lesznek iskolák, lesznek óvodák, lesz babakötvény, de hogy lesznek-e benne élő hitű, az életben bízó magyar emberek és magyar gyermekek, az önökön múlik”

- fogalmazott a miniszter, majd önmagát kijavítva tette hozzá, hogy ez is a kegyelem kérdése. „A mi dolgunk annyi, hogy bízzunk Istenben, és utána bízzunk egymásban is” – tette hozzá.

A sportcsarnoki istentiszteleten Steinbach József dunántúli református püspök hirdette az igét, a gyülekezet számára pedig több asztalnál is kiszolgálták az úrvacsorát.

Balog Zoltán miniszter a marosvásárhelyi vártemplomban elmondott beszéde közben
Fotó: MTI / Boda L. Gergely

A templomban tartott beszédében Balog Zoltán elmondta, noha Kálvin János genfi reformátor és Károli Gáspár magyar bibliafordító nem ismerték egymást, az utókornak megvan a lehetősége arra, hogy egymás mellé helyezze őket. Károliról Nemeskürty Istvánt idézte, aki szerint nélküle – meglehet – ma nem magyarul beszélnének Magyarországon.

A templomi istentiszteleten mondott beszédében Grezsa István kormánybiztos úgy vélekedett, hogy 500 éve a reformáció jelölte ki a magyarság számára a nemzeti megmaradás útját, így a reformáció öröksége ma a megmaradás felelősségét rója az utókorra. Hozzátette: akkor vagyunk hűek az örökséghez, ha Marosvásárhelyen is, Kárpátalján is megtartjuk iskoláinkat.

Balog Zoltán megkoszorúzza II. Rákóczi Ferenc szobrát Mezőpanitban
Fotó: MTI / Boda L. Gergely

Balog Zoltán délben Mezőpanitban felavatta II. Rákóczi Ferenc félalakos bronzszobrát, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását. Mezőpaniti köszöntőjében az utolsó erdélyi fejedelem „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatát idézte. Megemlítette: a fejedelem budapesti szobráról egykor tíz perc alatt verték le a jelmondat első szavát, és hetven évbe telt, míg az visszakerült a helyére. Hozzátette: pusztítani mindig könnyebb, de arra biztatta hallgatóságát, hogy legyenek az építés emberei.

(Borítóképünkön Balog Zoltán mezőpaniti beszédét mondja. Forrás: MTI / Boda L. Gergely)

Ezek is érdekelhetik