vita az EU-ban

2020.11.17. 19:59

Varga Judit Brüsszelben: Ne legyünk képmutatók, mindannyian tudjuk, miről is van szó!

Mindannyian tudjuk, miről is van szó, sok európai politikus ki is mondta már: kiéheztetni és fájdalmat okozni egyes országoknak, politikailag egy vonalba állítani őket – hangoztatta Varga Judit igazságügyi miniszter az uniós EU-ügyi miniszterek a részben közvélemény számára is nyilvános mai ülésén. A magyar és lengyel, jogállamisági feltételrendszer miatti költségvetési vétó zűrzavart okozott Brüsszelben, ahol most akár külön deklarációkkal győznék meg Budapestet és Varsót.

Az EU-bővítés ügye, a decemberi EU-csúcs előkészítése, de legfőképp jogállamisági kérdések szerepeltek az uniós ügyekben illetékes tagállami miniszterek keddi online ülésén, ahol a magyar álláspontot Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte – olvasható a Magyar Nemzet tudósításában. A hétfői magyar és lengyel, az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotással szembeni vétót követően a német EU-elnökség színeiben Michael Roth szociáldemokrata államtitkár doorstep nyilatkozatában rögtön elítélte Budapest és Varsó döntését, mondván: ez most nem a vétók, hanem a hatékony fellépés ideje.

„Keményen dolgozunk azon, hogy a fennálló politikai nézetkülönbségeket mielőbb leküzdjük”

– hangoztatta a német politikus, akinek elmondása szerint „sajnálatos politikai realitás” az, ami most az unióban történik.

Költségvetési biztos: nem diszkriminatív, amit csinálunk

Az EU-ülés a közvélemény számára is nyilvános részén mégis Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztos felszólalása sikerült izgalmasabbra, aki bár nem nevezte nevén a hétfőn vétóval élő tagállamokat, mégis kijelentette, hogy

az EU kész garanciákat adni számukra, miszerint a keretköltségvetéshez rendelt feltételrendszer nem diszkriminatív.

„Azt gondolom, hogy a júliusban tető alá hozott alkuval összhangban van az elfogadandó csomag” – fejtegette a magyar állásponttal ellentétesen, azt is kijelentve: beláthatatlan következményei lennének, amennyiben az EU-országok elbuknak a pénzügyi döntés időben történő meghozatalakor. Hahn szavai szerint a kifizetésekhez csatolandó jogállamisági feltételrendszer alkalmazását illetően készek iránymutatásokat is a tagállamok rendelkezésére bocsátani, bizonyítva, hogy a kondicionalitás arányos és nem diszkriminatív.

Különböző források szerint – amit az osztrák biztos az ülésen már nem mondott ki – Brüsszel akár a lengyeleknek és a magyaroknak kiállított külön nyilatkozatban rögzítené, hogy a kifizetések feltételrendszere nem sérti a tagállami szuverenitást és a nemzeti jogköröket.

Varga Judit megvédte a hazai álláspontot

Varga Judit is felszólalt a vétók margóján. Az igazságügyi tárcavezető ismét kollégái figyelmébe ajánlotta: az Európai Parlament és a Tanács megállapodása politikai célokat szolgál, és ellentétes az uniós alapszerződésekkel.

„Ne legyünk képmutatók, mindannyian tudjuk, miről is van szó, sok európai politikus ki is mondta már!”

– fogalmazott, emlékeztetve például az uniós parlament alelnökének, Katarina Barleynak a szavaira, aki nemrég a magyar és a lengyel fél pénzügyi kiéheztetéséről beszélt. – Magyarország megharcolt a szabadságért és a demokráciáért, úgy, ahogy a jogállamért is! – húzta alá a miniszter.

A nyilvános ülésen elmondott kétperces felszólalásában kitért arra is, hogy a vázolt feltételrendszer jogilag is aggályos, tehát senki sem várhatja el hazánktól, hogy arra jelenlegi formájában rábólintson.

Ezek is érdekelhetik