Ukrán válság

2022.04.25. 12:26

Öt ukrajnai vasútállomást lőttek az orosz erők (videó)

Harmadik hónapjába lépett az Ukrajna és Oroszország közötti háború a 61. nappal.

Hamarosan újra kinyitják az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét

Hamarosan újra megnyitják az Amerikai Egyesült Államok kijevi nagykövetségét - írja a The Guardian.

 

Hat vasúti vontatási alállomás megsemmisítéséről számoltak be az oroszok

Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén,AMELYEKEN KERESZTÜL KÜLFÖLDI FEGYVEREKET ÉS HADITECHNIKÁT SZÁLLÍTOTTAK AZ UKRÁN FEGYVERES ERŐK DONYEC-MEDENCEI CSOPORTOSULÁSÁNAK- jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

 

Több robbanás hallatszott a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában

Több robbanás hallatszott hétfőn a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

Az önhatalmúlag kikiáltott "Dnyeszter melléki Köztársaság" központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg - jelentette a TASZSZ a minisztériumra hivatkozv

 

Németh Zsolt: az ET fontos szerepet tölthet be a béke megteremtésében

Az Európa Tanács (ET) fontos szerepet tölthet be az orosz és az ukrán fél közötti béke megteremtésében, és az igazságtételben is - hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés delegációjának vezetője Strasbourgban az MTI-nek hétfőn adott nyilatkozatában.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tavaszi ülésszakát megnyitó vitát követően a politikus elmondta: az ET egységesen és gyorsan reagált a háború kitörésére, kitűnve ezzel a nemzetközi szervezetek sorában. Ennek az egységnek a fenntartása - tette hozzá - fontos feltétele annak, hogy elérjük célunkat, a béke megteremtését. Hangsúlyozta: "a feleknek mielőbb fegyverszüneti megállapodást kell elérni, és vissza kell térni a diplomácia útjára." Az igazságtétel tekintetében is fontos szerepe van a strasbourgi szervezetnek, hogy megfelelő nemzetközi vizsgálat induljon a háborús bűnök, a népirtás, az emberiesség ellen elkövetetett bűntettek feltárásával kapcsolatban - tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a 46 ET-tagállamnak fontos célja a harcoló Ukrajnával mutatott szolidaritás, amelyből Magyarország is kiveszi a részét: történetének legjelentősebb humanitárius akcióját bonyolítja le, továbbá Lengyelország után a magyar állam fogadja be a legtöbb menekültet.  "Ennek a szolidaritásnak a gyakorlására az elkövetkezendő időszakban is nagy szükség lesz" - hangsúlyozta.
Németh Zsolt köszönetet mondott az Európa Tanács megfigyelőinek az áprilisi magyar országgyűlési választások során elvégzett munkájukért, továbbá "példamutató magatartásnak" nevezte a szervezet hozzáállását a magyar választásokhoz. Mint mondta, az ET nem avatkozott bele a választási folyamatokba, örvendetes lenne, ha ezt az elkövetkezendő időszakban a többi nemzetközi szervezet is hasonlóképpen közelítené meg. Véleménye szerint az ET-ben a véleményformálás "egy fokkal közelebb áll a valósághoz, itt lényegesen több tér nyílik a párbeszédre".

Ankarában tárgyalt a török közvetítésről az ENSZ-főtitkár

Az ukrajnai háborúról és Törökország közvetítő szerepéről tárgyalt hétfőn Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel António Guterres ENSZ-főtitkár - közölte az ENSZ és a török média.

Guterres, aki kedden Moszkvába, onnan pedig Kijevbe utazik, egy órán át tárgyalt a török elnöki palotában Erdogannal, de a két politikus nem tartott sajtótájékoztatót.
A TRT török állami tévécsatorna szerint a tárgyalás fő témája az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet, illetve békekötésre irányuló török közvetítés volt.
A török kormánynak márciusban sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert Antalyában, bár a tárgyalásoknak nem volt gyakorlati eredményük.

A török külügyminisztérium sajtóosztálya által közreadott képen Dmitro Kuleba ukrán (b, háttal) és Szergej Lavrov orosz (j) külügyminiszter megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. 
Forrás: Cem Özdel / MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtóosztálya


Az orosz és az ukrán küldöttség március végén Isztambulban találkozott, ahol lehetséges béketervet dolgoztak ki, de az Oroszország által Ukrajnában elkövetett mészárlásokkal kapcsolatos vádak miatt a tárgyalások holtpontra jutottak.
Guterres kedden érkezik Moszkvába, ahol munkaebéden vesz részt Szergej Lavrovval és fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök - közölte Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.
A portugál politikus ezt követően Ukrajnába utazik, ahol találkozik Dmitro Kulebával, csütörtökön pedig Volodimir Zelenszkij államfővel tárgyal. Az ukrán fővárosban a főtitkár találkozik ENSZ-szervezetek képviselőivel is, hogy megvitassa velük az ukrán népnek nyújtott humanitárius segítséggel kapcsolatos kérdéseket.

A Nemzetközi Büntetőbíróság részt vesz az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásában 

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala csatlakozik a közös uniós nyomozócsoporthoz, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket - közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust hétfőn.

A közös nyomozócsoportot Litvánia, Lengyelország és Ukrajna március 25-én hozta létre az Eurojust támogatásával. Célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság részes államaiban.
Az Eurojust közölte: Karim Khan, az ICC főügyésze és a három érintett ország főügyészei hétfőn megállapodást írtak alá arról, hogy az ICC ügyészi hivatala részt vesz a közös nyomozócsoport munkájában, ami - mint írták - egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről, és bíróság elé állítsák a felelősöket.
Ukrajna 2018 óta egyike annak a 10 nem uniós tagállamnak, amelynek összekötő ügyésze dolgozik az Eurojustnál. Az uniós ügynökség operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással járul hozzá a közös nyomozócsoport munkájához. Az Eurojust emellett összehangolja az legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző valamennyi nemzeti nyomozó hatóság és ügyészség közötti együttműködést - közölték.

Moszkva kiutasít 40 német diplomatát

Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének 40 alkalmazottját - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették. A misszióvezetőnek az orosz külügy határozott tiltakozását fejezte ki Berlin április 4-i, "nyíltan barátságtalan" döntése miatt, hogy a németországi orosz diplomáciai intézmények negyven alkalmazottja "persona non grata" minősítést kapott.

Legalább öt ember meghalt Vinnicja régióban

Legalább öt ember meghalt, amikot bombák csapódtak be Vinnicja régióban - közölte a régió ügyészsége. Még 18 ember megsérült a Zsmerinkát és Koziatynt ért támadásokban. Ezeken a településeken vasútállomásokat ért találat - írja a BBC.

Egy ukrán katona húsvéti kaláccsal a sisakjában a Harkiv melletti Izjumban 2022. április 24-én, az ortodox húsvét napján. Az ortodox keresztény egyház a tavaszi napéjegyenlõséget és az azt követõ elsõ tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli a húsvétot. 
Forrás: MTI/EPA

 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőket küld Csernobilba

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy egy csapat biztonsági szakértőjük Csernobilba utazik kedden, ahol a háború kezdete óta felmerült a radioaktív sugárzás veszélye. A csoport felszerelést és eszközöket visz magával, amik segítségével visszaállíthatják az erőmű biztonsági és megfigyelő rendszereit – írja a BBC.

A pozsonyi nagykövetet jelöli a kijevi külképviselet vezetőjének az amerikai elnök

Joe Biden amerikai elnök hétfőn Bridget Brink pozsonyi amerikai nagykövetet jelölte az Egyesült Államok új kijevi nagykövetének – adta hírül a Fehér Ház közleménye hétfőn.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter múlt hétvégi kijevi látogatása során bejelentette: az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt.

Az amerikai külügyminisztérium korábbi döntése értelmében a kijevi amerikai nagykövetség diplomata és adminisztratív személyzetét még az Ukrajna elleni orosz katonai invázió február 24-ei megindítása előtt két héttel evakuálták.

Bridget Brink az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája, akit 2019. július 1-jén, még Donald Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban.

Ezt megelőzően a minisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt 2015 és 2018 között, akit még a Barack Obama akkori amerikai elnök második kormánya idején nevezett ki John Kerry amerikai külügyminiszter.

Bridget Brink 2014 és 2015 között Taskentben volt diplomata.

Brink kinevezését még jóvá kell hagynia az amerikai szenátusnak is, amely több hetet vagy akár hónapokat is igénybe vehet.

A kijevi amerikai nagyköveti poszt 2019 óta betöltetlen, amikor Donald Trump akkori elnök elmozdította hivatalából a külképviselet vezetőjét. Maga a nagykövetség még az orosz offenzíva előtt Lvivbe (Lemberg) költözött Kijevből, majd Lengyelországba települt. A külképviselet egyelőre nem is költözik vissza az ukrán fővárosba. Az NPR amerikai rádió tudósítása szerint az amerikai diplomaták fokozatosan térnek vissza Ukrajnába; először egy-egy napot töltenek majd Lvivben, majd más ukrajnai városokban, s végül a nagykövetség hosszabb távon költözik vissza Kijevbe.

Az EU menekültek százainak áthelyezését segítette egészségügyi kezelés érdekében

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnával szomszédos országok egészségügyi ellátórendszereire nehezedő nyomás csökkentésére az Európai Unió több száz egészségügyi ellátásra szoruló ukrajnai menekült áthelyezését segítette más uniós tagországokba – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

A brüsszeli testület közleménye szerint az Oroszország Ukrajna ellen február 24-én indított háborúja elől érkező menekültek orvosi ellátására Lengyelország, Szlovákia és az EU-n kívüli Moldova kért segítséget más országoktól. Közölték továbbá, hogy Ukrajna szintén kéréssel fordult az Európai Unióhoz a kórházaiban kezelt betegek külföldi gyógykezelésére.

Ukrajnai menekültek érkeznek a lengyel-ukrán határon lévő délkelet-lengyelországi Medykába.
Forrás: Szergej Gric/MTI/AP

Válaszul az EU tizenegy európai országba – Németországba, Írországba, Olaszországba, Norvégiába, Dániába, Svédországba, Romániába, Luxemburgba, Belgiumba, Spanyolországba és Portugáliába – segítette a betegek átszállítását az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

A veszélyhelyzet-reagálási tartalékot kezelő EU-program, az úgynevezett rescEU keretében végzett művelethez a repülőgépet a nem EU-tag Norvégia biztosította, működését az Európai Unió finanszírozta – közölték.

Ukrán vasút: öt ukrajnai vasútállomást lőttek az orosz erők

Az orosz erők folytatják az ukrajnai vasúti infrastruktúra módszeres lerombolását, hétfő reggel egy óra alatt öt vasútállomást ért támadás az ország középső és nyugati részében – közölte Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán. 

Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást.

Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos, vannak halottak és sebesültek

– írta a Telegramon.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében kijelentette, hogy „az orosz megszállók, akik a legnagyobb ortodox ünnepen ontják az ukránok vérét, bebizonyították, hogy a humanizmus és a keresztény erkölcs nem róluk szól”.

Oroszországnak húsvéti tűzszünetet ajánlottunk fel. Az ortodox világ azonban láthatta, hogy a húsvét semmit sem jelent az orosz megszállóknak. Számukra ez csak egy pirosbetűs dátum a naptárban, amihez külön szavak, különleges viselkedés kell, de nem az, amit hitnek hívnak, és nem az, amit keresztény jóságnak neveznek. Az orosz hadsereg ezt a húsvétot nemcsak a naptárban tette pirossá, hanem vérvörösre festette. A keresztények nem tennék ezt, ha lehetőségük lenne békét teremteni. Gyertyát tartani a kezünkben a templomban még nem jelenti azt, hogy keresztények vagyunk. A húsvéti ételt minden évben megszenteltetni kevés ahhoz, hogy embernek, kereszténynek tartsuk magunkat

– fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy húsvét vasárnap Ukrajna egész területén légiriadók voltak.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala adatai szerint eddig 3818 civil vesztette életét és több mint négyezren sérültek meg az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Megjegyezte, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok éppúgy hiányosak, mint az ENSZ statisztikájában lévők, mivel nem szerepelnek bennük azok, akik a körbezárt Mariupolban estek áldozatul, illetve Kijev megye azon helyein, ahová hivatalának munkatársai még nem tudtak eljutni.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója ismételten felhívta a régió lakóit: mielőbb meneküljenek biztonságos ukrán területre, nehogy erőszakkal vigyék őket Oroszországba.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a parlamenti apparátusnak három olyan képviselőről van tudomása, akik ellen merényletet terveztek orosz szabotőrcsoportok. Neveket nem árult el, sem egyéb részleteket, de hozzátette, hogy a rendfenntartók gondoskodtak az érintett képviselők személyi védelméről.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 181 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 884 harckocsit, 2258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy az előzetes információk szerint Harkiv megye fölött lelőttek hétfőn egy Szu-34-es orosz vadászrepülőgépet.

Az Európai Bizottság az Eurojust megerősítését javasolja a háborús bűncselekmények elszámoltathatóságért

Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megbízatásának megerősítését javasolja az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére és megőrzésére az elszámoltathatóság érdekében – közölte az unió brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testülete hétfőn.

Az Európai Bizottság szerint a katonai konfliktus miatt nehéz biztonságosan tárolni és megőrizni a bűncselekmények, köztük a háborús bűncselekmények bizonyítékait Ukrajnában, ezért a vonatkozó rendelet módosításával biztosítani kell, hogy az uniós ügynökségnek  jogi lehetősége legyen a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására.

Noha az Eurojustra vonatkozó rendelet előírja, hogy az ügynökség támogatja a tagállamok fellépését a súlyos bűncselekmények kivizsgálása és üldözése terén, nem rendelkezik arról, hogy megőrizze a bizonyítékokat, vagy szükség esetén elemezze és megossza azokat. Nem rendelkezik továbbá arról sem, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, például a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC). Az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú a bizonyítékok Ukrajnán kívüli biztonságos tárolásának biztosítása, valamint a különböző európai és nemzetközi igazságügyi hatóságok által folytatott nyomozások és büntetőeljárások támogatása - írták.

A javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megtárgyalni és elfogadni.

Szerb pátriárka: a háború vereség minden ember számára

Az ukrajnai békéért imádkozott az ortodox húsvét alkalmából Porfirije szerb pátriárka, aki szerint a háború vereség minden ember számára.

A szerb ortodox egyház vezetője a sajtó beszámolója szerint úgy fogalmazott:

minden háború, történjen bárhol és bármikor, csak veszteseket termel, és az emberi méltóság vereségét jelenti, vereség és szégyen minden ember számára.

Hozzátette: a szerb hívők együttéreznek és együtt szenvednek minden pravoszláv kereszténnyel, akit érint a háború.

Az Európai Parlament március 9-i állásfoglalásában egyebek mellett

elítélte Oroszország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Nyugat-Balkánon az etnikai feszültségeket kihasználva konfliktusokat szítson, és megossza a közösségeket, ami az egész régió destabilizációjához vezethet; aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes országokban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában, azon belül különösen a boszniai Szerb Köztársaságban, az ortodox egyház Oroszországot a hagyományos családi értékek védelmezőjeként próbálja népszerűsíteni, továbbá az állam és az egyház közötti kapcsolatok megerősítésére törekszik.

A szerb ortodox egyház többször is elutasította a bírálatokat, az általuk kiadott közlemény szerint meglepő az a mód, ahogyan az Európai Parlament „negatív kontextusba helyezi a hagyományos családi értékek védelmét”, amelyek mellett „a szerb ortodox egyház ugyanannyira kiáll, mint az orosz ortodox egyház, a katolikus egyház és egyes református egyházak”.

A szerb ortodox egyház az ukrajnai háborút illetően semleges álláspontot képvisel – ezt a pátriárka többször is megerősítette. A közvéleménykutatások szerint a szerbiai állampolgárok többsége továbbra is baráti országnak tartja Oroszországot és az orosz népet.

Noha a hivatalos Belgrád az ENSZ több olyan határozatát is támogatta, amely elítéli az orosz háborút Ukrajnában, Szerbia nem csatlakozik a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.

Oroszország Mariupolról fog tárgyalni az ENSZ-főtitkárral

Kedden érkezik Moszkvába Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, hogy a háború kitörése óta először tárgyaljon személyesen Vlagyimir Putyinnal.

Oroszország most ismertette, hogy várhatóan az ostromlott Mariupol város körül kialakult helyzetről fognak tárgyalni.

Úgy tudni, hogy több ezren még mindig a városban vannak, közülük pedig több százan az Azovstal acélműben, ahol az ukrán csapatok is vannak.

A RIA hírügynökség az orosz külügyminisztériumot idézve megerősítette, hogy Moszkva megvitatja a déli kikötővárossal kapcsolatos kérdéseket.

A Putyinnal való moszkvai találkozót követően Guterres Ukrajnába utazik, ahol majd Volodimir Zelenszkijjel folytat megbeszéléseket.

Lerombolt lakóépület romjai a délkelet-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban 2022. április 13-án. 
Forrás: Alekszej Alekszandrov/MTI/AP

13 órakor nyitják meg Mariupolnál humanitárius folyosót

Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében hétfőn Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépő folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki népi milícia is fegyvernyugvást tart.

– Ha mégis vannak még mindig békés lakosok acélműben, kategorikusan követeljük, hogy a kijevi hatóságok haladéktalanul adjanak parancsot a nacionalista alakulatok parancsnokainak a szabadon bocsátásukra – hangoztatta a tábornok.

Továbbra sincs egységes uniós álláspont a gázembargó kérdésében

Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Die Welt című német napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában. 

Az uniós politikus – aki az Európai Bizottságnak is tagja – megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása. Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.

Az oroszok üzemanyaggyárat semmisítettek meg Ukrajnában

Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel megsemmisítette az orosz hadsereg Ukrajnában a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és tároló létesítményeit – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az éjszaka folyamán nagy pontosságú rakétákkal hat ukrán katonai létesítményt romboltak le, az orosz légierő harcászati gépei pedig 56 objektumra mértek csapást Ukrajnában. Utóbbiak következtében, mint mondta, "mintegy 160" katona, valamint 23 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű semmisült meg.
Konasenkov a rakétaerőknek 19 csapást tulajdonított, amelyekben - a hadijelentés szerint - 240 személy, 28 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű pusztult el, a tüzérségnek pedig 967-et. Mint mondta, az orosz légvédelem 13 ukrán drónt, egy Tocska-U és 18 sorozatvetőből kibocsátott rakétát lőtt le.

Ez az olajtároló gyulladt ki Brajnszkban

A kigyulladt olajtároló az oroszországi Brjanszkban az Interfax szerint két tároló, a RIA Novosztyi szerint pedig egy tároló és egy másik objektum.  A hatóság szerint a tűznek nem volt sérültje, és a lakosság evakuálása nem szükséges. 
Az oltás megkezdődött, az éjszaka keletkezett tűz okát nem közölték. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke utasítást adott a történtek haladéktalan kivizsgálására és a felelősök megállapítására.

A rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata közölte, hogy a Transznyeft Brjanszk Druzsba bázis ég.

A Transznyefty-Druzsba – a Transznyefty leányvállalata – 3,1 millió köbméteres tartályparkkal rendelkezik, emellett pedig 20 olaj- és 15 olajtermék-szivattyú állomást, 3500 kilométernyi olajvezetéket és 3900 kilométernyi olajtermék-vezetéket üzemeltet. Gyártókapacitásai 11 oroszországi régióban találhatók. Ez a vállalat üzemelteti az Oroszországból Európába tartó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket. Brjanszk megye határos Ukrajnával és Fehéroroszországgal.

Támadás érte a Kremencsug olajfinomítót Ukrajnában

Az orosz védelmi minisztérium szerint fegyveres erői csapást mértek az ukrajnai Dnyiprotól északnyugatra fekvő Kremencsug olajfinomítóra. A Reuters arról is beszámol, hogy a minisztérium állítása szerint az orosz légierő egy nap alatt 56 katonai célpontra mért csapást.

Közel háromszáz menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 295 menekülőnek segítettek, az éjszakát 163 ember töltötte a létesítményben – tudatta a Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. 

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Mariupolban újabb offenzívát készíthetnek elő az oroszok, térkép a háború állásáról

A kelet-ukrajnai orosz támadó hadműveletek április 24-én Szeverodonyeck környékén kisebb előrenyomulást értek el, több kisvárost elfoglaltak, és Szeverodonyecktől nyugatra pontonhidat építettek a Kraszna folyón. Meg nem erősített ukrán források szerint az oroszok Mariupolban újabb offenzívát készíthetnek elő az Azovsztal védői ellen – írja az Institute for the Study of War elemzésében.

Több vasútállomást kilőttek Nyugat- és Közép- Ukrajnában

Az ukrán vasutak vezetője szerint öt állomást lőttek ki Nyugat- és Közép- Ukrajnában. Valószínűleg áldozatok is vannak – írja a Reuters. A támadások egy órán belül történtek. Legalább 16 személyvonat késett a támadások miatt.

Az USA közvetlenül nem vesz részt a háborúban

– Az elnök világosan kijelentette, hogy nem lesznek amerikai csapatok, amelyek Ukrajnában harcolnak, és ez vonatkozik az Ukrajna feletti égboltra is – mondta egy védelmi tisztviselő az amerikai médiának.
A második félmondat arra vonatkozhat, hogy a háború korábbi szakaszában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte a NATO-tól, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet – vagyis légtérzárat – Ukrajna felett, de ezt – az egyébként nagyon veszélyes – követelést elutasították.

Az oroszok lelőttek két ukrán drónt, amelyek orosz terület felett repültek Kurszknál

Oroszország azt állítja, hogy lelőtt két ukrán drónt, amelyek az orosz Kurszk régió felett repültek. A jelentések a Reuterstől származnak, amely az orosz Tass állami hírügynökségre hivatkozik. Az állítást nem ellenőrizték független módon – írja a The Guardian.

Műholdkép a mariupoli Azovsztal Acélművekről

A Planet Labs PBC amerikai vállalat által közreadott, 2022. április 24-én készült műholdkép a mariupoli Azovsztal Acélművek orosz támadásokban megrongálódott épületeiről. 

MTI/AP/PLANET LABS PBC/PLANET LABS PBC

Vasárnap csaknem 7500 háború elől menekülő ember érkezett az országba

Magyarország területére 2022. április 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3222 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett

A beléptetettek közül a rendőrség 553 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. 

Az ukrajnai háború elől 2022. április 24-én 531 ember, köztük 231 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 19 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – áll az ORFK közleményében.

Elhagyta Kijevet az amerikai külügyminiszter és a védelmi miniszter

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – erősítette meg az amerikai külügy egyik magas rangú tisztviselője a Reutersnak.
Ez volt az első hivatalos amerikai látogatás Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta. Közölték: A háború miatt Ukrajnát elhagyó amerikai diplomaták a jövő héten elkezdenek visszatérni az országba, Joe Biden pedig hamarosan bejelenti ukrajnai nagykövetjelöltjét, várhatóan Bridget Brink veterán diplomatát, de az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége egyelőre zárva marad.

Austin és Blinken összesen 713 millió dollár külföldi katonai finanszírozást jelentett be Ukrajna és 15 szövetséges és partnerország számára; 

mintegy 322 millió dollárt irányoztak elő Kijevnek. A fennmaradó részt a NATO-tagok és más nemzetek között osztják fel, amelyek az Oroszországgal vívott háború kezdete óta ellátták Ukrajnát kritikus katonai felszerelésekkel. Ez a finanszírozás különbözik az Ukrajnának nyújtott korábbi amerikai katonai segítségtől. Ez nem az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának lehívott készleteinek adományozása, hanem készpénz, amelyet az országok felhasználhatnak olyan készletek vásárlására, amelyekre szükségük lehet.

A pénzel, valamint az ukránok által használt szovjet fegyverekkel kompatibilis, nem amerikai gyártmányú 165 millió dollár értékű lőszer átadásával, az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítség teljes összege 3,7 milliárd dollárra nőtt az invázió óta – közölték.

Azoknak az újságíróknak, akik Austinnal és Blinkennel Lengyelországba utaztak, biztonsági okokból megtiltották, hogy beszámoljanak az utazásról, amíg az véget nem ér.

Lloyd Austin Németországba utazott, ahol több mint 20 ország védelmi minisztereit és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt látja vendégül a ramsteini amerikai légi támaszponton, hogy megvitassák Ukrajna védelmi szükségleteit – mondta a Pentagon egyik illetékese.

Fotó: Lloyd Austin / AFP / Brendan Smialowski

Uruguay lehet a háború egyik nyertese

A kis dél-amerikai ország, Uruguay lehet az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló élelmiszer- és energiaválság egyik nyertese. A Der Spiegel elemzése szerint az alig 3,5 millió lakosú ország már most is 30 millió ember számára elegendő élelmiszert exportál, amit rövid időn belül 50 millióra tudnak emelni.
Az infláció a környező országokhoz képest kezelhető, víz bőven van, a klímaváltozásnak nincs olyan drasztikus hatása, mint a nagy szomszédos országokban. Decemberben egy montevideói húsüzem Latin-Amerikában először állított elő és szállított Európába száz százalékban szén-dioxid-semleges steakeket. Az országban a villamos energia csaknem 100%-a megújuló forrásból származik, aminek a segítségével előállított „zöld hidrogén” hamarosan megjelenhet az európai energiapiacon is.

Rekordot döntöttek a katonai kiadások a világon

A globális katonai kiadások 2021-ben ismét megemelkedtek, új rekordokat állítva fel, mivel Oroszország az ukrajnai inváziót megelőzően tovább fokozta haderejét – a tendencia különösen Európában folytatódni fog.
A Stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) jelentése szerint a covid-járvány negatív gazdasági hatása ellenére a világ országai növelték fegyverarzenáljukat, és tavaly 0,7 százalékkal nőttek a globális katonai kiadások.

– 2021-ben a katonai kiadások egymást követő hetedik alkalommal emelkedtek, és elérték a 2,1 billió dollárt. Ez a valaha volt legmagasabb érték

– mondta Diego Lopes da Silva, a Sipri vezető kutatója az AFP-nek.

Oroszország kiadásai 2,9%-kal – a harmadik egymást követő évben – 65,9 milliárd dollárra nőttek. A védelmi kiadások Oroszország bruttó hazai termékének (GDP) 4,1%-át tették ki, ami „sokkal magasabb, mint a világátlag", és ezzel Moszkva a világ ötödik legnagyobb költője. A magas olaj- és gázbevételek segítették az országot a katonai kiadások növelésében, de nehéz megjósolni, hogy képes lesz-e ezt fenntartani. A másik oldalon Ukrajna katonai kiadásai 72%-kal nőttek a Krím 2014-es annektálása óta. Miközben a kiadások több mint nyolc százalékkal, 5,9 milliárd dollárra csökkentek 2021-ben, továbbra is Ukrajna GDP-jének 3,2 százalékát tették ki. Lopes da Silva arra számít, hogy az európai kiadások továbbra is növekedni fognak.

Az Egyesült Államok, amely 801 milliárd dolláros költésével messze felülmúlta a többi nemzetet, valójában szembement a globális trenddel, és 2021-ben 1,4%-kal csökkentette kiadásait. Kína, a világ második legnagyobb katonai költője, becslések szerint 293 milliárd dollárral, 4,7%-kal növelte kiadásait, ami a 27. zsinórban növekvő kiadások éve.

Olajtároló ég az oroszországi Brajnszkban

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma megerősítette, hogy tűz ütött ki Brjanszk város olajtárolójában – jelentette a Kreml által támogatott RT hírügynökség, miután a közösségi médiában megjelent bejegyzések azt sugallták, hogy robbanások voltak a raktárban.
A helyiek elmondása szerint Brjanszk több kerületében is robbanás és tűz történt. Meg nem erősített hírek szerint a második tűzforrás arról a területről származik, ahol a Honvédelmi Minisztérium Rakéta- és Tüzérségi Főigazgatóság 120. arzenáljának katonai egysége található.
A katasztrófavédelem megkezdte az égő olajraktár közelében lévő házak lakóinak evakuálását. A hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a tűz okáról – írja az RT.

Oroszország népszavazást tervez Herszonban

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Oroszország népszavazást tervez Herszon városában, amelynek célja az orosz megszállás igazolása. A város kulcsfontosságú Oroszország azon célkitűzése szempontjából, hogy szárazföldi kapcsolatot hozzon létre a Krím-félszigetre – amelyet 2014-ben csatolt el Oroszország. 
Herszon az egyetlen nagyváros, amelyet Oroszországnak sikerült elfoglalnia február végi megszállása óta. Néhány környező területet azonban azóta visszafoglaltak az ukrán csapatok, és a harcok a térségben folytatódnak.

Egyelőre nincs nyoma Zelenszkij elnök éjszakai videóüzenetének

A háború kezdete óta Volodimir Zerlenszkij ukrán elnök minden éjszaka készített és feltöltött egy videóüzenetet a YouTube-ra, amelyben összefoglalta a nap eseményeit és lelkesítette a védekezésben részt vevő katonákat és civileket egyaránt.
Egyelőre sem a YouTube-on, sem az Ukrán Elnöki Hivatal honlapkán nincs nyoma annak, hogy vasárnap éjjel is készült volna videó. Az utolsó elérhető videóüzenet vasárnap reggeli.

Borítókép: ukrán férfi átöleli feleségét és kétéves kisfiát az egyik kijevi pályaudvaron 2022. április 24-én, miután a háború miatt több mint két hónapig nem látta őket (MTI/AP/Emilio Morenatti)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában