Az orosz erők ismét Herszont lőtték, többen megsérültek

Lavrov: a nácizmus megnyilvánulása az orosz autók kirekesztése Európából

Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak.

 - mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után.

"Ez (a gépkocsik kitiltása) lényegében annak a megnyilvánulása, amit nácizmusnak szoktak nevezni. És kizárólag az oroszokkal szemben (alkalmazzák), ahogyan sok más dolog is az oroszokkal kapcsolatban történik. Azt állítják: nem csak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hibás, hanem minden orosz hibás azért, hogy megválasztották őt. Itt van hát önöknek a színtiszta nácizmus" - tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.

"Azt kell tennünk, ami számunkra a legjobb. Nincs szükség minden alkalommal tükörreakcióra. Természetesen az ilyen teljesen abszurd döntések ismét negatív hatással lesznek a kapcsolatainkra, amelyek már amúgy is siralmas állapotban vannak, és egyébként messze nem tüntetik fel jó fényben azoknak az országoknak a vezetését, amelyek ilyen döntéseket hoznak" - hangoztatta Peszkov.

Az orosz rendszámú gépkocsik behajtásának tilalmát a balti államok, Lengyelország és Finnország után hétfőtől Bulgária, keddtől pedig Norvégia vezeti be.

Lavrov Szocsiban szánalmasnak nevezte azt, ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy országa parlamentje egy "náci" - Yaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja - előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére.

"De a legszomorúbb az, hogy Trudeau, miután összeszedte a bátorságát, hogy bocsánatot kérjen, kitől kért bocsánatot: az ukránoktól és Zelenszkijtől, akikkel együtt "sieg"-elt ennek az alaknak. Szégyenletes!" - mondta a miniszter.

Donyecki vezető: újabb ukrán ellentámadás indulhat októberben

Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében - jelentette ki Gyenyisz Pusilin a "Donyecki Népköztársaság" vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

"Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét" - mondta Pusilin.

Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.

Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan lövi a Kijev ellenőrzése alatt álló Herszon város lakónegyedeit, hogy aztán az ukrán propaganda az orosz hadseregre hárítsa a felelősséget. Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.

Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a "Luhanszki Népköztársaságban" lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város "Dolhinceve" nevű repülőterén.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.

Kijev levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról

Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) - jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.

A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban. 

 - közölte az ügynökség.

Ukrán külügyminiszter: nincs szó "másodosztályú" ukrán EU-tagságról

Dmitro Kuleba külügyminiszter cáfolta hétfőn, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, "hiányos" EU-tagságról.

A tárcavezető erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt az EU-tagországok kijevi kihelyezett informális tanácskozása utáni sajtótájékoztatón. A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy "másodosztályú" uniós tagsággal - emlékeztetett beszámolójában a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és a megbeszélések azzal az alapvetéssel folynak, hogy Ukrajna az EU teljes jogú tagja lesz.

 - szögezte le Kuleba.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy "részleges vagy 35 százalékos uniós tagság" nem létezik. "A tagság az tagság. Nem értem, ez honnan jön" - mondta.

"A mai találkozó arról is szólt, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. És ebben is konszenzus volt az asztal körül. Ez pusztán idő kérdése. Mind Ukrajna, mind az európai fél eltökélt abban, hogy maximális sebességgel történjen előremozdulás ebben a kérdésben, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani" - hangsúlyozta. Közölte: Ukrajna ma jelezte, hogy végrehajtja az Európai Bizottság által a tagsági tárgyalások megkezdésére tett hét ajánlást. "Arra számítunk, hogy ezek végrehajtását becsületesen, átláthatóan, további követelmények támasztása nélkül fogják elbírálni" - jegyezte meg.

Borrell kijelentette: meggyőződése szerint az EU-csatlakozás önmagában is képes komoly biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy 2023 végéig az uniós országok vezetői megkapják az Európai Bizottság ajánlásait Ukrajna esetleges tagságának kérdésében, és ezt követően döntenek arról, hogy megkezdik-e a tárgyalási folyamatot Kijevvel. Kifejezte abbéli reményét, hogy az EU-tagországok az év végéig meg tudnak állapodni egy ötmilliárd eurós biztonsági támogatás nyújtásáról Ukrajnának 2024-re.

Zelenszkij: az EU-külügyminiszterek kijevi látogatása "új lépés Európa megerősítése felé"

Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében.

"Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz" - idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.

Az unió előtt álló fontos lépések között említette elsősorban Ukrajna védelmi támogatásának növelését, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását, az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését. Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.

Zelenszkij sürgette az Oroszország elleni új uniós szankciócsomaggal kapcsolatos munka intenzívebbé tételét és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.

- zárta szavait az elnök.

A Kalasnyikov gépkarabélyok sem tönkretehetetlenek 

Az X közösségi oldalon osztottak meg egy videót, amelyen az látható, ahogy egy ukrán katonának alaposan meggyűlik a baja egy nem működő AK-74-es gépkarabéllyal.

Ezt követően a gépkarabély újra rendesen működött.

Az orosz erők ismét Herszont lőtték

Az orosz erők tüzet nyitottak egy szállítóvállalatra Herszonban hétfő délelőtt, 

- közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztégviselő szerint a városban két sérült súlyos állapotban van. Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon hozzátette, hogy az ágyúzás során a KORD különleges alakulat tagjainak sikerült megmenteniük egy civil lakost, akinek egy robbanásban leszakadt a lába, és az állapota válságos. "Egy rendőrautó is tűz alá került, két rendőr sérült meg, egyikük súlyosan" - írta a tárcavezető.

Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata Telegram-csatornáján közzétett közleményében arról számolt be, hogy ukrán drónok támadták meg az oroszországi Szmolenszkben lévő repülőgépgyárat, ahol H-59-es rakétákat gyártottak. A közlés szerint a négy drónból három eltalálta az üzemet. Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális fejlesztési miniszter pedig a Telegramon arról adott hírt, hogy az ukrán "drónhadsereg" a múlt hét folyamán rekordszámú orosz tüzérségi fegyvert talált el: 69 tarackágyút és 17 önjáró tüzérségi egységet. Hozzátette, hogy a drónkezelők összesen 220 orosz járművet találtak el, köztük 33 harckocsit, 41 teherautót és "egy csomó hadfelszerelést".

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta a 279 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 15 harckocsit, 48 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 18 drónt.

Amerikai elemzők szerint áttörést értek el az oroszok

Sikeres taktikai ellentámadásokat hajtottak végre az orosz erők az ukránok által szeptemberben elfoglalt Robotine térségében – írta meg a Study of War. Az elemzői jelentés szerint azonban a helyzet Robotine-tól délre változékony, mivel néhány stratégiailag is fontos erődítés többször is gazdát cserélt. A jelenlegi helyzet miatt azonban az ISW arról ír, hogy ezen a területen már nem ukrán ellentámadásról,

A volt brit védelmi miniszter Kijev támogatásának megkétszerezését kérte a kormányfőtől

Ben Wallace volt brit védelmi miniszter hétfőn megjelent cikkében közölte, hogy távozása előtt az Ukrajnának nyújtott idei brit védelmi támogatás megkétszerezését kérte Rishi Sunak miniszterelnöktől.

Wallace, aki augusztus végéig állt a brit védelmi tárca élén, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásának kommentárrovatában megjelent írásában alig burkoltan azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy 

Wallace szerint az ukrán ellentámadás sikeresen halad, az ukrán fegyveres erők "lassan, de biztosan", néha csak méterről méterre, faluról falura, de áttörnek az orosz vonalakon.

Hozzátette: ha a reményhez megfelelő hadfelszerelés is társul, akkor "Ukrajnát nem lehet megállítani", éppen ezért Nagy-Britannia kötelessége megadni azt a támogatást, amellyel Ukrajna a végére juthat ennek a háborúnak.

Helyenként indulatok fűtötte írásában Wallace felidézte, hogy védelmi miniszterként igen gyakran konfrontálódott olyanokkal, akik Ukrajna támogatása ellen érveltek. Ezek többnyire olyan emberek voltak, "akik nem tudták megkülönböztetni a puska egyik végét a másiktól", és az "intézményi tehetetlenséggel" vívott küzdelem is időveszteséggel járt - áll a volt brit védelmi miniszter hétfői cikkében.

Ben Wallace felfedi: távozása előtt azt kérte Rishi Sunak miniszterelnöktől, hogy a brit kormány az Ukrajnának szánt 2,3 milliárd fontos (1040 milliárd forintos) idei védelmi támogatást még egyszer ennyivel, vagy még többel emelje meg.

London tavaly és az idén is 2,3 milliárd - vagyis összesen 4,6 milliárd - font katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, ennek ellenére azonban most már nem Nagy-Britannia, hanem Németország a legnagyobb európai adományozó - írta hétfői cikkében a volt brit védelmi miniszter.

Wallace szerint az orosz fegyveres erők eddig több mint 2500 harckocsit és 6500 páncélozott járművet vesztettek, az elesett és megsérült orosz katonák száma megközelíti a 300 ezret.

Segíteni kell Ukrajnát a lendület fenntartásában, de ehhez több lőszerre és rakétára van szükség, ugyanakkor ebben Ukrajna is szerepet játszhat. 

 - áll Wallace cikkében.

Ebben a helyzetben "talán eljött az idő az ukrajnai mozgósítás mértékének újragondolására" - fogalmaz írásában a brit politikus.

A brit kormányon belül mindeközben alig burkolt vita bontakozott ki az ukrán katonák brit kiképzésének ügyében.

Grant Shapps jelenlegi védelmi miniszter a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit lapnak nyilatkozva felvetette azt a lehetőséget, hogy a Nagy-Britanniában folyó kiképzési programokat Ukrajnához közelebbi helyszínekre, vagy éppen Ukrajnába is át lehetne helyezni, brit kiképző alakulatok ukrajnai telepítésével.

Rishi Sunak miniszterelnök azonban szinte rögtön cáfolta, hogy lennének ilyen tervek. Sunak a Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán újságíróknak kijelentette: védelmi minisztere "valójában azt akarta mondani, hogy egy nap, valamikor a jövőben" lehetségessé válhat a brit kiképzési program "egyes elemeinek" áttelepítése Ukrajnába, de ez csak hosszú távra szóló elképzelés, 

Bulgária sem enged be orosz rendszámú autókat

Ma lép életbe Bulgáriában az orosz autók beutazási tilalma. Korábban Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Finnország és Norvégia hozott hasonló döntést - jelentette a 24 Yaca bolgár hírportál.

A teherautókra vonatkozó tilalom már több hónapja érvényben van - mondta Anton Zlatanov, Bulgária határrendészeti főmegbízottja.

Orosz ellentámadás a déli fronton

Az orosz ellentámadás a Robotyne-tól délre fekvő területre összpontosul, ahol a tereperődítések többször is gazdát cseréltek az összecsapások során – írta a Sky News.

A harcok jelenleg a Robotyne-Tokmak út melletti lövészárokrendszerre koncentrálnak, ahol a lövészárkokat és lőállásokat földalatti alagutak kötik össze.

Sajtóhírek szerint a Wagner vezetését átvette Prigozsin fia

A Mandiner sajtóhírekre hivatkozva azt írja, hogy Prigozsin sarja már tárgyalásba is kezdett az orosz Nemzeti Gárdával: hozzájuk betagozódva térnének vissza Ukrajnába, anélkül, hogy szerződést írnának alá az orosz védelmi minisztériummal. Más források úgy vélik, mindez nem igaz: Pavel Prigozsin eszerint csak egy bábja a Wagner biztonsági főnökének, Mihajlo Vatanyinnak.

Felkészülés az orosz téli hadjáratra

Kijev szövetségeseinek meg kell akadályozniuk, hogy Oroszország újabb brutális téli hadjáratot indítson az ukránok ellen - mondta a német külügyminiszter Kijevben.

Moszkva tavaly télen az ukrán energiahálózatot támadta, amikor a hőmérséklet -20 Celsius-fokig csökkent. Annalena Baerbock légvédelmi segítséget és garantált energiaellátást kért az idén.

"Tavaly télen láthattuk, milyen brutális módon vívja az orosz elnök ezt a háborút. Ezt együtt kell megakadályoznunk minden erőnkkel, amennyire csak lehetséges"- mondta Baerbock.

Kijevben tárgyalnak az uniós külügyminiszterek

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszteri hétfőn Ukrajna támogatásáról tanácskoznak Kijevben - jelentette be Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót.

"A mai napon Kijevbe hívom össze az EU külügyminisztereit, a 27 tagállam első olyan találkozójára, amelyre az EU-n kívül kerül sor" - írta Borrell az X közösségi médiaplatformon. "Ukrajna jövője az EU-n belül van" - fűzte hozzá.

Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn Kijevben Borrell társaságában üdvözölte a "történelmi eseményt", s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: "a külügyi tanács most először ül össze a jelenlegi határain - az Európai Unió határain - kívül, de az Európai Unió jövőbeli határain belül".

A főképviselő erre a célra 2024-től 2027 végéig évi 5 milliárd eurót (csaknem 2000 milliárd forintot) mozgósítana.

A tervezett találkozón legalább érintőlegesen minden bizonnyal szóba kerül Ukrajna EU-csatlakozási perspektívája. Az ország 2022 júniusa óta hivatalos tagjelölt, de a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a 27 EU-tagországnak egyhangú döntést kell hoznia.

Borrell alig két hete jelentette be, hogy megszervezi a 27 uniós külügyminiszter találkozóját Kijevben.

IMF-küldöttség érkezett Ukrajnába

Ukrajnába érkezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy a kijevi vezetéssel egyeztessen egy újabb hitelrészlet megadásának a feltételeiről.

Amennyiben a tárgyalások sikeresen zárulnak, Ukrajna várhatóan az év végéig megkapja az IMF-hitel harmadik részletét, mintegy 900 millió dollárt.

Az IMF igazgatósága június végén döntött arról, hogy megadja a négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros program második, 890 millió dolláros részletét. A keret első, 2,7 milliárd dolláros részletének az átutalását április elején hagyta jóvá a Nemzetközi Valutaalap.

A herszoni régiót lőtték az oroszok, egy halott, hat sebesült

A dél-ukrajnai Herszon régiót ért orosz ágyúzásban az éjszaka folyamán legalább egy ember meghalt, hat pedig megsebesült, köztük két gyermek - közölte hétfőn a régió kormányzója.

Olekszandr Prokudin a Telegramon közölte, hogy az oroszok az elmúlt 24 órában 71 támadást indítottak, amelyek a lakónegyedeket, valamint többek között üzleteket és az egészségügyi infrastruktúrát célozták.

Moszkva több éves harcra készülhet

A katonai kiadások 2024-es megugrására utaló orosz dokumentumok azt sugallják, hogy Moszkva "további több éves harcra készül Ukrajnában" – közölte a brit védelmi minisztérium. A tárca legfrissebb hírszerzési elemzésében azt írta, hogy az orosz pénzügyminisztériumból kiszivárgott papírok azt sugallják, hogy az ország védelmi kiadásai 2024-ben valószínűleg a teljes közkiadás mintegy 30%-ára emelkednek.

Zelenszkij: a nehéz idők erőssé tettek bennünket

Ukrajnában a védők napját ünnepelték, a veteránok tiszteletére és az orosz invázió során elesett katonákra emlékezve. "A nehéz idők erőssé tettek bennünket. Az erősek pedig közelebb hozzák a győzelem idejét. Lépésről lépésre. Ma, holnap, minden nap, minden percben" – mondta Volodimir Zelenszkij elnök rövid Telegram-üzenetében.

Medvegyev: idióták taszítanak bennünket a világháború felé

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke és a Biztonsági Tanács helyettes vezetője kijelentette, hogy a brit katonai kiképzés és haditermelés Ukrajna területére való áthelyezése "az oktatókat fegyveres erőink legális célpontjává tenné. Tudva jól, hogy könyörtelenül elpusztulnak. És már nem zsoldosként, hanem NATO-specialistákként. Ezek az idióták aktívan taszítanak bennünket a harmadik világháború felé."

Egyelőre nem küldenek brit katonákat Ukrajnába

Rishi Sunak, Nagy-Britannia miniszterelnöke kijelentette, hogy nem terveznek katonai kiképzőket Ukrajnába küldeni, visszautasítva ezzel védelmi minisztere, Grant Shapps megjegyzéseit, aki azt javasolta, hogy az ukrán csapatok kiképzését Ukrajnában végezzék el.
"Lehetséges, hogy a jövőben egy napon Ukrajnában végezzük el a tréningeket, de ez hosszú távra lehet igaz, nem pedig itt és most. Nincsenek brit katonák, akiket harcolni küldenénk a jelenlegi konfliktusban" – mondta Sunak.

Brit védelmi cég települhet Ukrajnába

Grant Shapps brit védelmi miniszter azt mondta a Sunday Telegraphnak, hogy különösen Nyugat-Ukrajnában "most lehetőség van arra, hogy több dolgot vigyünk be az országba". Arra utalt, hogy az Egyesült Királyság védelmi cége, a BAE System ukrajnai gyártelepítést készíthet elő. A miniszter kíváncsian várja, hogy más brit cégek is megtegyék a maguk hasonló lépését.

Ukrajna fokozza a fegyvergyártását

Dmitro Kuleba szerint Oroszország hibát követ el, ha úgy gondolja, hogy "ki tudja várni" az Ukrajnának szánt katonai segélyek elapadását. Ukrajna külügyminisztere a korábban Twitter néven ismert X-en azt mondta: "Ukrajna csak erősödni fog, és az orosz agresszió kudarcot vall. Nem csak fegyvereket viszünk Ukrajnába. Fokozzuk a hazai termelést és a NATO-beli és azon kívüli partnerekkel való együttműködést."

Kijev nem tart az amerikai források elapadásától

Bár szeptember 30-án az Egyesült Államok kormányának leállását megakadályozó finanszírozási törvényt anélkül fogadták el, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyről rendelkeznének, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy ez nem értelmezhető az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás változásaként.

Telegram-kommentárjában azt írta, hogy az ukrán vezetés rendszeresen találkozik kétpárti képviselőkkel, és tárgyalnak az amerikai segélyek folytatásáról. Annak ellenére, hogy a legutóbbi törvényből kihagyták a segélyekre vonatkozó rendelkezéseket, meggyőződésének adott hangot, hogy ez nem tükrözi az Egyesült Államok Ukrajna támogatásától való nagyobb elmozdulását.

45 napon belül összeomolhat Ukrajna

Az amerikai kormány munkájának ideiglenes finanszírozásáról szóló törvény elfogadása, amely nem rendelkezik a Kijev megsegítésére szánt források elosztásáról, Ukrajna 45 napon belüli összeomlásához fog vezetni – ezt Oleg Szoskin közgazdász, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök tanácsadója fejtette ki a YouTube-csatornáján.

"Ukrajnának 45 napja van hátra. Van még egy kis pénz, de nagyon kevés. Elég lesz még egy októberre, talán sikerül kinyújtani novemberig" – mondta Szoskin.

"Nem lesz pénz az állami költségvetésben a nyugdíjakra és a fronton lévő katonák fizetésére, nem jönnek majd a fegyverek Amerikából, és leáll az ellentámadás, mert nem lesz mivel harcolni" – vélte az elemző.

Mindkét nagy amerikai párt nyilatkozatot adott ki

Mindkét nagy amerikai párt szenátora nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy Washington továbbra is támogatást fog nyújtani Ukrajnának, miután az országnak nyújtott segélyek kimaradtak a kongresszusi megállapodásból, amelyik megakadályozta az amerikai kormány leállását. Hat szenátor, köztük a republikánus kisebbségi vezető, Mitch McConnell és a demokrata többségi vezető, Chuck Schumer közös nyilatkozata szerint üdvözölték a megállapodást, de az "számos sürgős prioritást nem tisztázott".

Marad az amerikaiak támogatása

Rustem Umerov ukrán védelmi miniszter telefonon beszélt amerikai kollégájával, Sean Austinnal. Az amerikai védelmi miniszter biztosította őt arról, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát.

A Biden-kormány igyekezett hangsúlyozni, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segélyek továbbra is folytatódnak, annak ellenére, hogy a kongresszus kihagyta Kijev finanszírozását a kormány leállásának megakadályozása érdekében elfogadott megállapodásból.

Maga az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem engedheti meg, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást megszakítsák".

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. október 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 5426 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5927 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.