Külpolitika

2024.03.18. 07:58

Szijjártó Péter: most a legkritikusabb a helyzet Európában (videó)

Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

MW

Szijjártó Péter szerint a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter azt írta, hogy fizikailag az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülésére kerül sor ma Brüsszelben, virtuálisan viszont transzatlanti tanácskozás lesz az Egyesült Államok külügyminiszterének részvételével.   

Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb. A nyugat-európai vezetőknek be kellene látniuk, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiájuk megbukott, és ha csak fele annyi energiát tettek volna a béketeremtésbe, mint a fegyverszállításokba, már rég fegyverszünet lenne

– fogalmazott a tárcavezető.   

Hozzátette, ehelyett francia vezetéssel, a „legjobb védekezés a támadás” elvét alkalmazva, immár a direkt világháborús veszély szítása zajlik.   

A szárazföldi csapatok lehetséges Ukrajnába küldése a háború kiterjedésének veszélyét hozza magával, ráadásul totálisan ellentétes az eddigi NATO-döntésekkel 

– hangsúlyozta. 

„Mi nem akarunk háborút Európában, s reméljük, hogy európai kollégáink sem folytatják a játékot a tűzzel” – írta Szijjártó Péter.

Magyarország kész továbbra is hozzájárulni a nemzetközi humanitárius erőfeszítésekhez

Magyarország kész a továbbiakban is hozzájárulni a nemzetközi humanitárius erőfeszítésekhez, hazánk tavaly már nagyjából 70 millió eurót fordított segítségnyújtásra világszerte – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Humanitárius Fórum megnyitóján hangsúlyozta, hogy sajnos nem túlzás arról beszélni, hogy az emberiség globális humanitárius katasztrófával néz szembe jelenleg, amelynek fő oka az, hogy most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet az utóbbi évtizedekben.   

Kiemelte, hogy 

harminc országban és régióban zajlik ma fegyveres konfliktus, ezek közül a legsúlyosabb Ukrajnában és a Gázai övezetben, emellett pedig a terrorveszély is évtizedes csúcson van.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország Ukrajna szomszédjában van, így közvetlenül szembesül két éve a háború tragikus következményeivel, több mint egymillió menekült érkezett ez idő alatt, és a maradni kívánók számára egyenlő hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, amit az is mutat, hogy 1600 óvodában és iskolában tanulnak már Ukrajnából érkezett gyerekek.   

Leszögezte: hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és a kormány kész folytatni ezt a fajta segítségnyújtást, amíg csak szükséges.   

„Viszont mindannyian tudjuk, hogy erre a tragikus humanitárius helyzetre a valódi megoldást a háború vége jelentené, ezért tovább fogjuk fokozni erőfeszítéseinket a béke érdekében” – tette hozzá.   

Szijjártó Péter felszólalásában érintette a közel-keleti konfliktust is, és rendkívül fontosnak minősítette a civilek megóvását.   

Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy támogatást kell biztosítani a súlyos terheket viselő Egyiptom számára is, ezért a magyar kormányzat kétszáz lélegeztetőgépet és egyéb egészségügyi felszereléseket küldött az országnak.   

A miniszter kitért a terrorfenyegetettségre is, rámutatva, hogy az az egyik első számú kiváltó oka a migrációnak. Globális felelősséget emlegetett ebben a kérdésben is, és leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek biztonságos körülményeket kell teremtenie mindenki számára a helyben maradáshoz.   

Magyarország ezért humanitárius és fejlesztési központot nyit Csádban, és kész katonákat is küldeni az afrikai országba a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében.   

„A humanitárius támogatásaink összege 70 millió euróra nőtt tavaly, és készek vagyunk a továbbiakban is hozzájárulni a nemzetközi erőfeszítésekhez” – összegzett.

Magyar konstruktív tartózkodás mellett fogadták el az Európai Békekeret bővítését

A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a résztvevők végleges formában elfogadták az Európai Békekeret összegének megemelését, erre hazánk konstruktív tartózkodása mellett került sor, aminek az ára az a szabálymódosítás volt, amelynek értelmében Magyarországnak semmiféle terhet nem kell vállalnia a fegyverszállítás finanszírozásából.

Ez tehát azt jelenti, hogy a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg

– szögezte le.

Hozzátette, ezen a téren több fontos cél is szóba jöhet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.

Sérelmezte, hogy továbbra sem történt meg annak a belátása, hogy az EU Ukrajna-stratégiája kudarcot vallott. Szavai szerint ennek oka, hogy ebben az esetben felmerülhetne a politikai felelősség kérdése is az Európa által elszenvedett károkért, márpedig ezt senki nem akarja felvállalni.

És ugye azt a sportpályán is érvényes mondást alkalmazzák itt, ha jól értem, hogy a legjobb védekezés a támadás. Mennek előre, és nem 19-re, hanem már 20-ra húznak lapot, ami nyilvánvalóan újabb tuti bukást hoz elő

– fogalmazott.

Szijjártó Péter érintette az utóbbi hetek során egyes európai vezetők részéről elhangzó nyilatkozatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem szabad elvetni az európai katonák küldését Ukrajnába.

Ezek rendkívül veszélyes és riadalmat keltő nyilatkozatok, s mi, akik a háború szomszédságában élünk, tisztelettel kérjük a nyugat-európai kollégákat, hogy ne tegyenek többet ilyen nyilatkozatokat, mert a mostani rendkívül feszült háborús helyzetben nemcsak a cselekedeteknek, hanem a szavaknak is óriási súlyuk, óriási jelentőségük van

– figyelmeztetett.

Elmondta, hogy ugyan nem NATO-s tanácskozásra került sor, de mivel a legtöbb EU-tag az észak-atlanti szövetségben is benne van, és az amerikai külügyminiszter is csatlakozott az ülés egy pontján, ezért emlékeztette kollégáit a katonai szervezet korábbi egyhangú határozatára, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

És épp ezért azok a nyugat- és kelet-európai nyilatkozatok, amelyek a csapatok küldését valószínűsítik, vagy nem zárják ki, színtiszta megsértései ennek a közös NATO-döntésnek

– vélekedett, aláhúzva azt, hogy utóbbinak a felülvizsgálatát, módosítását senki nem kezdeményezte.

„Reményemet fejeztem ki az Egyesült Államok külügyminiszterének is arra nézvést, hogy soha nem fog sor kerülni a NATO-tagországok részéről katonák küldésére”

 – mondta.

Kiemelte, hogy 

az EU vagy a tagállamok mostaninál is militánsabb nyilatkozatai csak még tovább ronthatják a helyzetet, ami „még inkább ezt a harmadik világháború nevű rémképet segíti elő”.

Világos, hogy ha bármely európai uniós tagország szárazföldi csapatokat küldene Ukrajnába, az lángba borítaná az egész kontinenst, s mi ezt a lehető legkevésbé sem akarjuk. És azt gondoljuk, hogy ez súlyos visszaélés a NATO ötödik cikkelyével is, súlyos visszaélés, mivel a NATO nem egy támadási, hanem egy védelmi szövetség

– hangsúlyozta.

A miniszter arra is kitért, hogy hazánk Ukrajna szomszédjaként közvetlenül szembesül a háború minden negatív következményével. A menekültáradat mellett például a mezőgazdaságot is „majdnem kiütötte a Közép Európát elárasztó, silány minőségű ukrán gabona”.

„Tehát azt hiszem érthető az, hogy mi más szemszögből nézzük az Ukrajnában zajló háborút, mint azok, akik több száz vagy több ezer kilométer távolságból tekintenek rá” – jelentette ki.

Kiemelte, hogy 

a lengyelországi blokádok miatt az Ukrajna és az EU közötti közúti teherforgalom egy számottevő része mára a rövid magyar-ukrán határra tevődött át, ahol ezáltal jelentősen megnőtt a terhelés és a várakozási idő is. Aláhúzta, hogy Fényeslitkénél a legnagyobb nyugat-ukrajnai átrakodási kapacitás jött létre, hasonló még Lengyelországban sincsen, csak ezekről „valahogy az európai liberális mainstream média elfelejtkezik beszélni”.

Bejelentette, hogy a nyomás enyhítése érdekében hétvégén megállapodott a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal, hogy hamarosan aláírják a szerződést egy új határátkelőhely létrehozásáról a két ország, Nagyhódos és Nagypalád között, továbbá fejleszteni fogják a beregsurányi átkelőt is.

Szóval ha van ország, amely folyamatosan szembesül a háború tragikus következményeivel, (...) amely viseli ezen háború terheit, és ha van ország, amely többek között mindezek miatt a lehető leggyorsabb békében érdekelt, az éppen Magyarország

– összegzett.

Szijjártó Péter: irány Délkelet-Ázsia három legversenyképesebb országa!

A külgazdasági és külügyminiszter az elkövetkezendő napokban Thaiföldről, Szingapúrról és Malajziából jelentkezik.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában