A nőkre hárul, mégsem értékelik

Egy felmérés szerint a hölgyek végzik a legtöbb házimunkát hazánkban, s általában a tradicionális feladatokat látják el: főzés, mosás, takarítás. Az urak inkább a ház körüli munkába segítenek be, mint fűnyírás, sövényvágás és karbantartás. Az adatok alapján Magyarországon a népesség több időt fordít fizetetlen munkára – így például házimunkára – mint fizetett munkára. Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen figyelembevételével a GDP negyedével magasabb lehetne.

Ezzel addig nincs is gond, amíg együtt van a család. Azonban egy válás esetében gyakran hangoztatják a váló felek, hogy ki mennyit dolgozott. Lévén a nők, a gyermeknevelés miatt rájuk háruló feladatok miatt kiesnek a munkából, így sokszor az is a vita tárgyát képezi, hogy évekig a férj volt az egyetlen kereső, a nő pedig „csak otthon volt”.

A hölgyek szó nélkül vállalják a háztartással járó feladatokat, s van aki szerint ez így teljesen normális. – A volt férjem a házasságunk elején még nagyon tevékeny volt – mesélte egy fiatal kaposvári elvált anya. – Még takarított is, aztán ahogy telt az idő, egyre kevesebbet segített. Ráadásul én csak két évet töltöttem gyesen, visszamentem dolgozni és én több időt töltöttem a munkában is, mint ő.

Így a fiatalasszonyra többszörös teher rakódott.

S habár azóta a házasság véget ért, nem bánja a belefektetett energiát. – Ahogyan az ember élete halad előre: összeköltözik valakivel, összeházasodnak, gyereket vállalnak, nevelik őt, úgy jobban megismeri önmagát – mondta az egyedülálló anyuka. – Azt gondolom, hogy ahogyan nőnek a feladatok, a felelősség, úgy egyre jobban tágíthatja egy anya a saját határait. A fiatalasszony arra a kérdésre, hogy kérne -e jóvátételt az elvégzett ingyen munkáért azt mondta: nem. Szerinte ez inkább nyugatias gondolkodás, mi magyarok azt hoztuk magunkkal, hogy a nő dolga otthon is helyt állni.

Erzsébet is elvált első férjétől, nála gyakorlatilag semmi sem számított, csak a mielőbbi szakítás. – Az ex-férjem viselkedése annyira elviselhetetlen volt, hogy még a közösen felújított házunk érték-különbözetét sem kértem – mondta az asszony. – A házimunkáért és az egyéb a volt férjemnek végzett munkákért kérhettem volna valamit, de inkább szabadulni akartam.

Erzsébet helyzete speciális, mivel volt egy lakása, és számíthatott a családjára a szakítás után. Ugyanakkor azt mondja, jobban el kellene ismerni a nők otthoni háztartási munkáját. – Habár nem gondolom magam feministának, mélységesen felháborít az a tény, hogy szinte semmilyen formában nem elismert a háztartási munka – mondta kérdésünkre a fiatal marcali anya. – Sem a férfiak részéről, sem a társadalom részéről. Ugyanúgy nincs a helyén értékelve, mint a gyermeknevelés kérdése, ami szintén elsősorban a nőkre hárul.

Amennyiben a házaspár eljut a válásig, akkor sincs veszve a kapcsolatba fektetett energia.

Jó esetben. – A háztartási munka csak akkor térül meg, ha van közös vagyon, amit fel lehet osztani – összegzett témafelvetésünk kapcsán Fóris Kálmán ügyvéd. – Tehát, amire költöttek, az osztódik. Mindegy, hogy az adott vagyontárgy tulajdonosa jövedelmet előteremtő házastárs volt -e. A feleség akkor is tulajdonos lesz, ha például a férj egy ingatlan tulajdonosa. Inkább morális vagy társadalmi kérdés, mennyire becsülik meg az elvégzett munkát. Tény, hogy nem ritkán hivatkoznak rá a váló felek, gyakran hallhatjuk ezeket a fordulatokat „én vettem”, vagy „én dolgoztam érte”. ezt, sajnos a jog nem támogatja – mondta a tapasztalt ügyvéd.

Fóris Kálmán hozzátette: a magyar jogban természetesen a gyerekeket figyelembe veszik. Ám, nincsen olyan lehetőség, mint például az Egyesült Államokban, ott ugyanis az asszony kérhet kártalanítást válás esetén. Hazánkban egy dolog biztos: válás esetén senki sem jár jól.

A pénz nem tarthatja össze a házasságot

Sok esetben pont azért nem jut el a pár a válásig, mert az anyagilag lenne érvágás, vagy probléma. Ez azonban a pszichológus szerint sem jó megoldás. – Ha gazdasági okokból, vagy csak a gyermek miatt maradnak együtt, ott már az érzelmi töltet megszűnt – vélekedett Mátraházi Tibor, pszichológus. – A felnőttek azt gondolják, hogy a gyerek úgysem ha nem veszekszenek előtte. De ő mindent tud, mert a hangulatra, érzelmekre reagál. Ha egy ilyen érzelmileg hideg környezetben nevelkedik, akkor ezt szokja meg, kihatással lehet az ő későbbi kapcsolataira.

Egy jó válás jobb, mint egy rossz kapcsolat, tette hozzá a pszichológus. Ám ehhez nagy fokú érettség, érzelmi és értelmi intelligencia is kell hozzá, hogy ez ne csak egy utópisztikus elképzelés legyen. A legfontosabb, hogy ne a pénz legyen közös kapocs, hanem a gyermek.