2008.02.20. 08:32
A szólás szabadsága
Az évértékelő beszédek mellett kissé elsikkadt: átment az országgyűlésen a gyűlöletbeszédről szóló törvény. Ahhoz képest, hogy az ellenzék és a kisebbik koalíciós párt nem támogatta, a többek között Csákabonyi Balázs somogyi képviselő jegyezte javaslat végül zöld utat kapott – köszönhetően, hogy a nagyobbik ellenzéki párt képviselői távolmaradtak a szavazástól.
Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el – áll a jövőben a büntetőtörvénykönyvben a gyalázkodás kifejezés meghatározásaként.
Első hallásra üdvözlendő a honatyák buzgósága, való igaz – elég csak portálunk hozzászólásait böngészni –, egyre több a faji vagy vallási alapú sokszor – nincs jobb szó rá – uszító jellegű megnyilvánulás, melyek ellen valóban fel kell lépnie a jóérzésű többségnek.
Csakhogy nem így. Egy demokráciában ugyanis a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága az egyén alapvető joga. Még akkor is, ha ordas eszméket hirdet. Ezek ellen ugyanis nem a demokratikus alapjogok megnyirbálásával, hanem széleskörű társadalmi összefogással lehet felvenni a küzdelmet.
Egy vélemény tiltása nem teszi azt meg nem születetté és nem gátja elterjedésének – áll az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalásában. A társadalom szellemi gazdagodása a véleményszabadságtól is függ, még akkor is, ha szélsőséges nézetek is napvilágra kerülhetnek.
Ilyen egyszerű dolog a demokrácia.
