SONLINE

Amint megírtuk, a kormányhivatal számos ponton kifogásolta az új társulás megalakulásának körülményeit, majd a törvényszék elé vitte a kérdés eldöntését. Kiss Pál címzetes balatonföldvári főjegyző nemrég azt mondta, hogy „a somogyi lehet a legszigorúbb kormányhivatal az országban, mert más társulási megalakulásokkal is akadtak problémák, de sehol sem vitték az ügyet törvényszék elé”.

Balázs Árpád most rávilágított, hogy szerinte mi áll ennek a hátterében.
– A kormányhivatal vezetésében olyan személyi összefonódások vannak, ami álláspontunk szerint nem teszi lehetővé a tárgyilagos elbírálást velünk szemben – így a siófoki polgármester. – Állásfoglalásuk kialakításakor valótlan vagyonadatokból indultak ki, azokat támogatva, akik egyéni érdekből a társulás megalakulása ellen léptek fel. Egy erős önkormányzati társulás jönne létre a somi lerakó fejlesztése révén az ország egyik legkorszerűbb, a díjakat jelentősen csökkentő válogatóműjével, s ez a jelek szerint nem érdeke a kormányhivatalnak vagy támogatottjainak. A hivatalvezető korábban együtt dolgozott a Kapos-mentén szolgáltató KVG-ért azzal a Püspök Rudolffal, aki saját Facebook-oldalán tette közzé, hogy „tevékenységi, érdeklődési köre” a piacon újonnan feltűnt Zőőd Hulladékgazdálkodási Kft. Ez pedig velünk ellenérdekelt. Így aztán rögtön érthetőé válik, hogy miért akad számos, a valóságtól elrugaszkodott álláspont a kormányhivatal kifogásaiban. Ezek között egyébként tolerálhatókat is találtunk, melyeket ki is javítottunk. De az jól látszik, hogy részükről elfogulatlan elbírálásra nem számíthatunk.

Siófokon kifogásolják azt is, hogy a vadonatúj Zőőd Kft. szállítja például a hulladékot a siófoki földhivataltól mint kormányhivatali szervtől is, méghozzá Kaposvárra. A lényegesen közelebbi Somba szállító, helyi központú AVE Zöldfok Zrt. még árajánlatot sem tehetett...

A zimányi székhelyű Zőőd, máris villámgyors karriert futott be: 4,5 milliós éves szerződést kötött vele a somogyi kormányhivatal, 29 telephelyre. Juhász Tibor kormánymegbízottat még kaposvári alpolgármesterként másfél évtizedes munkakapcsolatot fűzte Püspök Rudolfhoz. Együtt dolgoztak akkor még a kaposvári közcégért, most viszont a kormányhivatal szerződése a KVG piacát rontja a sokak szerint Püspök-közeli céggel szerződve. Azt is megírtuk, hogy a zimányi kft. január 10-én kért hulladékszállítási- és kezelési engedélyt a regionális zöldhatóságtól, s már január 17-én engedélyt is kapott, jóllehet, hozzáértők szerint két hónap egy ilyen dokumentáció átlagos átfutási ideje. Sejtetni engedtünk már vidék-város, Szita-Juhász csatát is a háttérben ez ügyben, s mivel a jövő évtől csak többségi önkormányzati, vagy állami tulajdonú cégek szolgáltathatnak, előbb-utóbb akár önkormányzatok is felbukkanhatnak a Zőőd tulajdonosai között. Somogyi szemétcsata, észak dél ellen?

Érdeklődésünkre a Somogy Megyei Kormányhivatal nevében Soóky Krisztina kabinetvezető azt közölte: „A Siófoki Hulladékgazdálkodási Társulás kormányhivatalunk felé semmilyen elfogultsági kifogást nem nyújtott be. A kormánymegbízott irányítása alatt működő kormányhivatal mind törvényességi ellenőrzési és felügyeleti jogkörében, mind más ügyekben elfogulatlanul, kizárólag a hatályos jogszabályok figyelembe vételével járt és jár el.”

Nincs szükség száznégy igenre

2015-ig Siófok város tulajdonában van az összes felépítmény, a terület meg az államé – ezt Balázs Árpád a minap megszólaló négy, különböző kistérségben érdekelt észak-somogyi polgármester felvetéseire szögezte le válaszul. Butaságnak minősítette a siófoki polgármester, hogy mind a száznégy érintett település hozzájárulására szükség volna a somi lerakó fejlesztéséhez.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Ez már nem része az ISPA-programnak, annak nem folytatása – magyarázta Balázs Árpád. – Új létesítmény épül, mely sem tulajdoni, sem pénzügyi kapcsolatban nincs a régivel. De amúgy is, a somi felépítményt 2015-ig Siófok város tulajdonában kell tartani, s azután majd valóban elszámolni a vagyonnal. Az állam pedig a saját területén annyiszor ad engedélyt beruházásra, ahányszor akar. Több okból sincsen szükség száznégy önkormányzat egyetértésére. Egyrészt a konzorciumi szerződésben a tagok átadták a döntési jogokat a konzorciumi tanácsnak, mely néhány éve egyhangúlag megszavazta a somi lerakó bővítését. Igen, még a tabi kistérséget képviselő Schmidt Jenő is. Meg a fonyódi, lengyeltóti kistérség képviselője is. Mostanra azonban az ordacsehi lerakó-környéki kistérségekkel megszűnt a párbeszéd, a somi fejlesztésbe nem vonjuk be őket, mert nem érdekeltek benne. Som fejlesztése mindenképpen megvalósul, az a településvezető pedig, amelyik kimarad, nemcsak a fejlődés és a környezetvédelem, hanem a saját maga ellensége is, mert néhány év múlva, ha a díjak kezelhetetlen mértékűre emelkednek, „el fogják zavarni” a választói...