SONLINE

– Felismerte, hogy a mezőváros polgárosuló lakásaiban nem a hagyományos parasztedényekre van szükség, hanem a polgári lakáskultúra dísztárgyaira – magyarázza Lövéteiné Kapitány Orsolya főmuzeológus, a megyei múzeum néprajzi osztályának vezetője. A hátsó asztaloknál felállnak a gyerekek, hogy legalább képeken jobban láthassák Badár Balázs mezőtúri műfazekas munkáit. Akinek művészete tökéletesen illusztrálja a paraszti polgárosodás folyamatát.

A szentendrei skanzen vándorkiállítása a Nemzeti Kulturális Alap A felemelő évszázad tematikus évadához kapcsolódik, ezen belül a paraszti polgárosodás tárgyi világát, s a nemzeti jelképek elterjedését mutatja be. Lakóházak, használati és dísztárgyak, s magának a díszítőművészetnek az átalakulás jelenik meg a tablókon, majd az előadás után a gyerekek maguk is kipróbálhatják a korszak során utolsó virágkorát élő szűrszabó mesterséget.

– Somogyban az országostól eltérően zajlott le a polgárosodási folyamat – folytatja Lövéteiné Kapitány Orsolya –, új motívumok jelentek meg a pásztorművészetben, ezeket vághatják ki nemezből a gyerekek, s tervezhetnek meg egy cifraszűrt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A kisebbek még inkább ad hoc módon, a nagyobbak a kiállított tárgyak-tablók szemrevételezése után állnak neki a feladatnak, majd miután végeztek, a pásztori karcolozás technikájába is belekóstolhatnak. A vándorkiállítást a helyi jellegzetességekkel egészítették ki, idősebb Kapoli Antal munkái harmonikusan illeszkednek a bemutató anyagába. A híres vadászkürt motívumai meg is ihletik a gyerekeket, persze hiába serénykednek, a minta csak nem akar formát ölteni. Igaz, a lényeg, hogy megismerték és kipróbálták.