görbe banán, hashajtó szilva

2020.08.11. 15:03

Itt vannak a legröhejesebb EU-s szabályozások

Minden országban találhatóak olyan törvények, amelyek legalábbis megmosolyogtatják az embereket, azonban az Európai Unió ebben is igyekszik az első helyen végezni.

Az elmúlt évtizedekben az EU olyan nevetséges szabályozásokat vezetett be, amelyek bizonyos esetekben a természet törvényeivel is szembemennek. A V4NA összegyűjtötte a legviccesebb EU-s szabályozásokat – írja a V4NA hírügynökség.

Banán-törvény, uborka görbülete szabályozva

A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat. Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük (free from malformation or abnormal curvature). Ennek értelmében az „extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az „1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a „2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le. A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborka-törvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az „extra kategóriájú” uborka 10 centiméterenként 10 milliméteres görbülettel rendelkezhet.

Víz-törvény

2011-ben három évnyi kutatás után az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a vízívás nem előzi meg a dehidratációt. Éppen ezért megtiltották, hogy a palackos vizet gyártó cégek ezt feltüntessék a termékeiken. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint viszont a palackos víz alkalmas arra, hogy lehűtsön és megóvja az egészséget, így ezt a két kijelentést használni lehetett. Roger Helmer, a brit Konzervatív Párt európai parlamenti képviselője akkor ostobaságnak nevezte a döntést.

Szilva-törvény

2011-ben az Európai Unió kitalálta, hogy a szilvának nincs hashajtó hatása, ezért ezt nem is lehet feltüntetni a gyümölcs csomagolásán. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság még kutatásokat is végzett a témában. Sir Graham Watson, a brit Liberális Demokraták pártjának EP-képviselője még egy szilvaevő versenyre is kihívta az Európai Bizottság akkori elnökét.

Répa-törvény

2010-ben az EU döntéshozói rájöttek, hogy a tésztafélékben csak apróra vagy kockára vágott marhahúst, szeletelt burgonyát, hagymát és sárgarépát (swede) lehet használni. Csakhogy nyelvi nehézségekbe ütköztek, ugyanis az angliai Cornwallban a helyiek a sárgarépát (swede) fehérrépának (turnip) nevezik, annak ellenére, hogy különbség van a két zöldség között. Éppen ezért a rendeletet úgy módosították, hogy bármelyik kifejezést lehessen használni a címkén, bár a pástétomban csak az egyik megengedett a kettő közül. A tradicionális cornwalli pástétom (Cornish Pasty) esetében így a csomagolásra ráírhatják, hogy fehérrépát (turnip) tartalmaz, de valójában nem lehet benne a zöldség.

Lufi-törvény

2011-ben elterjedt, hogy az Európai Unió tiltja a gyereknek, hogy lufikat fújjanak fel egy bizonyos kor alatt. Ez így nem volt teljesen igaz, viszont a játékbiztonsági irányelvekben (Toy safety Directive) valóban szerepelnek korlátozások. Ezek szerint a lufikon fel kell tüntetni, hogy a gyerekek megfulladhatnak, ha lenyelik a latex léggömböt. Éppen ezért 8 év alatti gyerekek csak szülői felügyelet mellett fújhatnak fel lufit.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!