Egészség

2017.07.31. 07:00

Lehet, hogy eddig rosszul szedtük az antibiotikumot

Brit kutatók szerint ugyanis a gyógyszer-rezisztencia terjedését segíti elő és ezért hibás az a szemlélet, amely szerint minden esetben végig kell csinálni az antibiotikum-kúrát. A szakemberek úgy vélik, új ajánlásokra van szükség.

„Az orvosok tanácsolhatják a betegeknek, hogy hagyjanak fel a kúrával, amikor jól érzik magukat, ez azonban ellentétes az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával” – írta Martin Llewelyn, a járványos betegségek szakértője és kilenc orvostársa a British Medical Journal orvostudományi folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmányban.

A hivatalos ajánlásban ugyanis az áll:

„Javasoljuk a politikai döntéshozóknak, pedagógusoknak és orvosoknak, hogy ne tanácsolják a kúra befejezését kommunikációjukban. Sőt. Nyilvánosan és hathatósan ki kell mondaniuk, hogy ez helytelen, nem bizonyítékon alapuló ajánlás.”

A kutatók ellenben hangsúlyozzák, hogy bár további kutatások szükségesek a legjobb alternatív ajánlás kidolgozására,

„de a betegeknek a legjobb tanács az lehet, hogy álljanak le a kezeléssel, ha jobban érzik magukat” – szűrik le.

A WHO szerint, ha korán leáll valaki a kúrával, azt kockáztatja, hogy nem pusztul el szervezetében a betegségét okozó valamennyi baktérium, amely mutálódhat és ellenállóvá válhat a kezelésre. Ezért ajánlja a nemzetközi szervezet a teljes kúra befejezését. A brit szakemberek szerint ez az ajánlás még az antibiotikumok kifejlesztésének kezdeti szakaszában, az 1940-es években gyökerezik.

A kezelés időtartama és hatásossága, valamint a gyógyszer-rezisztencia közötti kapcsolat elemzése nyomán a tanulmány szerzői hangsúlyozták, nincs bizonyíték arra, hogy a rövidebb kezelés csökkent értékű, és gyógyszer-rezisztenciát idéz elő.

Szakemberek, akik nem vettek részt a kutatásban, üdvözölték annak megállapításait. Peter Openshaw, a Brit Immunológiai Társaság elnöke egyetértett azzal, hogy a kúra lerövidítése segítheti a rezisztenciaprobléma kezelését. De nem mindig.

 „Vannak azonban esetek, amikor szükség van a hosszas kezelésre, amikor például a beteg immunrendszere rosszul működik, vagy ha lassan terjedő baktériummal, illetve ha alvó baktériummal állunk szemben, mint például a tuberkulózis esetében – fejtette ki.

 

Ezek is érdekelhetik