Követeléskezelés

2017.08.09. 13:38

Kevesebb kilakoltatás történt idén

Köszönhető mindez annak, hogy az eladott követeléseket megvevő cégek hamarabb jutnak a pénzükhöz, ha megegyezésre jutnak az ingatlanok tulajdonosaival, mintha belemennének a kilakoltatás elhúzódó procedúrájába.

Nem növekedett a kilakoltatások száma az első negyedévben, azaz 774 kilakoltatás történt az év első három hónapjában, szemben a 2016 utolsó három hónapjában feljegyzett 923 intézkedéssel – írja a vg.hu a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) honlapjának adatai alapján. Megjegyzik: az oldal adataiból nem lehet következtetni arra, hogy az egyes kilakoltatásokat kik rendelik meg, így arra sem, hogy az egyes bankok mennyire érintettek az utcára lökésekben.

Jól látható viszont – írják -, hogy volt 37 önkényes lakásfoglaló is, akik nyilván nem tartozásaik miatt kerültek utcára. Az is kiderül, hogy vannak adósok, akiket a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) első lépésben még megmentett, hiszen igen előnyös visszavásárlási áron átvette tőlük az adóssággal terhelt ingatlant, de a lakók a nagyon kedvezményes díjat sem tudták vagy akarták fizetni. Nyolcvannyolc ilyen esetet jegyeztek fel a statisztikák.

Tavaly összesen 1734 ingatlant árvereztek el, idén az első három hónapban 509-et. Minden bizonnyal itt található a legtöbb hitellel terhelt ingatlan, de nem a bankok voltak a legfőbb árvereztetők, mindössze az esetek 20 százaléka kötődik hozzájuk. A legtöbbször az elmaradt lakbér-, közmű- és adótartozások, vagy az elmaradt tartásdíj miatt kellett elvenni az adósok feje fölül a tetőt. A moratórium megszűnése után a bankok érintettsége arányaiban emelkedett, de nem számottevően – jegyzi meg az internetes lap.

Jó hír az adósoknak, hogy a végrehajtási törvény módosítása alapján az ingatlanokat a fizetési képtelenség megállapítását követő első évben nem szabad értékesíteni, utána pedig a becsérték kilencven százaléka alatt nem árverezhető el – „ilyen áron legfeljebb Budapesten és néhány vidéki városban van érdemi kereslet a szakemberek szerint” – állapítja meg a vg.hu.

Alaptalan a félelem, hogy az eladott követelések megvásárlói a közeljövőben nagy árverezésbe fogjanak, mert azok a cégek, amelyek ezeket a csomagokat megvásárolták, hamar szeretnének nyereséget produkálni, de amennyiben a végrehajtás-árverezés-kilakoltatás több hónapos procedúráját választják, csökken a megvett portfólión elérhető nyereség. Bíró Balázs, a Deloitte partnere a vg.hu-nak elmondta, hogy a követeléseket ezek a cégek – csomagtól függően – az ingatlanok eredeti árához képest 20-40 százalékon vásárolják meg, így jócskán van nyereségük azon, hogy első lépésben 50 százalékos áron felkínálják az adósoknak a visszavásárlást. Ezzel szemben a bankok a maguk, valamint a betéteseik és részvényeseik védelme érdekében kénytelenek ragaszkodni a legmagasabb árhoz.

A hírek szerint ma már az sem ritka, hogy a követelést kezelő cégek partnereik révén akár új hitelt is ajánlanak a korábbi tulajdonosoknak – olvasható az oldalon.

(Borítókép: Shutterstock)

Ezek is érdekelhetik