Mentőövet kapnak a műemlékek

2020.03.14. 14:57

A turizmus révén lehelnek életet az elárvult erdélyi magyar templomokba

A Teleki László Alapítvány és az erdélyi reformátusok összefogása sok művészettörténeti jelentőséggel bíró épületet érint.

Balázs D. Attila

Dél-Erdély tele van szebbnél szebb magyar műemlék templomokkal, amelyeket a román állam minden lelkiismeret-furdalás nélkül hagyna összeomlani. Ez persze nem csoda, hiszen a térségben a 19. században kezdett fogyatkozni a magyarság, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Avram Iancu román hadai szabályos mészárlásokat rendeztek a magyarok lakta településeken.

Hogy az ősrégi magyar templomok ne pusztuljanak el, ahhoz a magyar állam is hozzájárult. Ám a puszta restaurálás önmagában nem jelenti azt, hogy újból megtelik élettel egy épület. Erre talált ki ígéretes programot a Teleki László Alapítvány és a térség református egyháza.

A szóban forgó terv nem más, mint a Templomút első dél-erdélyi projektje, amely tavasz végére már el is készülhet.

A Teleki László Alapítvány égisze alatt készülő mobiltelefonos applikáció és a hozzá kapcsolódó honlap segítséget nyújt majd a térségbe utazó érdeklődőknek, hogy megismerhessék a sokszor már gyülekezet nélküli, magyar kormányzati támogatással felújított, értékes építészeti emlékeket. Mindemellett tippeket és ötleteket is adnak a közelben található szálláshelyek, étkezési lehetőségek, más fontos látnivalók egybegyűjtésével.

A terv célja, hogy ne csak bevonja a turisztikai körforgásba a sok esetben közösség nélkül maradt értékes Fehér és Hunyad megyei műemlékeket, hanem felújításuk után egyfajta „felügyeletet” is biztosítson számukra.

Akció a szórványban

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az Erdélyi Naplónak elmondta, a műemlék-felújításoknál, így az alapítvány által szervezett felújításoknál is rendre felvetődő kérdés, hogyan lehet megoldani a felújított épület karbantartását, gondozását. Ez határon túl elsősorban a szórványban aktuális kérdés, ahol az adott épületet, templomot gyakran már nem használják. A Templomút egyik legfontosabb célja – amellett, hogy ezeket a rendkívüli értékeket bekapcsoljuk a turizmus vérkeringésébe, és megmutassuk minél több érdeklődőnek –, hogy az útvonalban szereplő épületek használatban legyenek. Legyen ott egy gondnok vagy egy, az épületet rendszeresen kinyitó, megnéző ember, aki látja, ha félrecsúszik egy cserép, vagy bármilyen probléma vetődik fel – részletezte Diószegi.

Boroskrakkó elárvult református temploma
Fotó: telekialapitvany.hu

A dél-erdélyi projektbe a tervek szerint bekapcsolódik római katolikus egyháza révén Nagyág, református temploma révén Kéménd, Marosszentimre, Tövis, Boroskrakkó, Magyarigen, Sárd, Alvinc. Később talán bekapcsolják Bethlenszentmiklóst is, ahol tavaly égett le az unitárius templom tornya.

Ezek a Fehér és Hunyad megyei emlékek nagyrészt, helyi magyar közösség híján, használaton kívül állnak. A Templomútba kapcsolásukkal reményeink szerint megoldható, hogy folyamatosan szem előtt legyenek, figyeljenek rájuk

– hangsúlyozta a terv egyik nem titkolt célját az igazgató. Az említett templomok nagy részét – a magyar kormány által indított Rómer Flóris-terv keretében – az alapítvány egyedül vagy másokkal együttműködve már felújította. Hamarosan a nagyági római katolikus istenháza is teljesen elkészül, de Kéménden még javában zajlanak a munkálatok, ám idén várhatóan ez is kész lesz – ismertette a biztató helyzetet Diószegi László.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója egy nemzetközi műemlékvédelmi konferencián
Fotó: Kovács Attila / MTI

Miután a templomokba való bejutás megszerveződik, valamint a műemlékek népszerűsítését szolgáló internetes felületek létrejönnek, kampány indul. – Készülünk együttműködni iskolai közösségekkel, egyházakkal, a gyulafehérvári esperessel, Gudor Botonddal, aki számos környékbeli felújítás motorja, megbízható együttműködő partnerünk – részletezte az igazgató, aki elárulta, hogy felveszik a kapcsolatot a térségre specializálódott utazási irodákkal is.

Szerencsés találkozásnak vagyunk tanúi több kisebb közösségben is szolgáló pap szerint is – jelezte a projekt vonatkozásában Gudor Botond nagyenyedi református esperes. A Gyulafehérvár és a környékbeli szórvány lelkésze szerint ugyanis az alapítvány által felügyelt-támogatott felújítások kiegészítik az Erdélyi Református Egyház által kezdeményezett templomfelújításokat a térségben, de mindez összekapcsolódik azzal a munkával is, amelyet a civil szféra – nemcsak a magyar, hanem furcsa mód a román is – vállal egy-egy pusztuló műemlék esetén.

Nem partizánakció: közösségvállalás

Felmértük annak a lehetőségét, hogy miként értékesíthető, óvható és tartható meg egy-egy jelentős templom olyan körülmények között, hogy a közösség hiánya, az emberi hanyagság és néha a rosszindulat is kárt okoz – vázolta az első lépéseket az esperes.

Ezek olyan épületek, amelyeket mindenképp meg kell menteni. Ott a nagy kérdés: kell-e vagy sem, ha nincs közösség? Nem azért kell, hogy a vitát tovább gerjesszük, hanem azért, mert az épületek népünknek, az európai kultúrának, a művészettörténetnek a kézlenyomatai itt, Erdélyben

– hangsúlyozta. Nekem ez mindig fontos szempont volt, sok más embernek is, és remélem, egyre többnek lesz – utalt vissza a kezdeti motivációra Gudor Botond, aki szerint egyre többen jönnek rá arra, hogy a műemlékvédelem nem csupán „partizánharcosok” feladata, még csak kizárólag a szakmáé sem, hanem közösségi vállalás.

Marosszentimre elárvult református temploma
Fotó: telekialapitvany.hu

Az esperes példaként említette, hogy Alvincen az önkéntes munkának, civil felelősségvállalásnak meg is lett a gyümölcse, mert ott sikerült megtölteni élettel egy olyan templomot, amelynek sem ajtaja, sem ablaka, sem szószéke, sem padlózata nem volt. A szóban forgó 13. századi eredetű református templomot a közösség már használja, mindez példaértékű a közösség megújulása szempontjából – mondta az esperes, elújságolva, hogy nemrég vezették be a villanyáramot, és egy magáncég adományából a műemlék megvilágítása is megvalósul. Meg vagyok győződve, hogy akkor tartható meg egy műemlék, ha programot építünk köréje. És olyan – akár műemlékekhez, akár személyiségekhez köthető – kulturális turizmus alakul ki, amely a köztudatban tartja az illető templomot” – hangsúlyozta a magyar szórványban végzett áldozatos munkája elismeréseként Czelder Márton-díjjal is kitüntetett lelkipásztor.

A Székelyföld nem minden

Gudor Botond szerint sosem lehet tudni, hogy egy-egy templom mikor kel életre, ahogy ez Magyarigenben is történt. Itt senki nem fogadott volna az egyre öregedő magyar közösség megmaradására, mégis sikerült. Projekteket gondoltak ki, aminek hatására kiköltöztek fiatalok és gyökeret eresztettek itt, mivel megélhetési, lakhatási lehetőséget ajánlottak számukra. Erre a fordított urbanizáció, a kertvárosok kiépülése is jó hatással volt. Gyulafehérvár környéke vonzóerőt jelent a városból menekülők számára, magyarok is sokan kiköltöztek a környező falvakba, míg mások külföldről jöttek vissza. Most használják, óvják a templomot – hangoztatta.

Magyarigen monumentális barokk református templomában még tart istentiszteleteket egy maroknyi gyülekezet
Fotó: telekialapitvany.hu

Az esperes további tennivalóként említette, hogy a dél-erdélyi műemlékek nagyrészt mai napig ismeretlenek, illetve az infrastruktúra is fejletlen. Sok-sok értékünk van, amiről keveset tudunk. Az észak-erdélyi régió magyar szempontból lakottabb, és a magyarországi turisták is többnyire Nagyvárad, Kalotaszeg, Kolozsvár érintésével veszik az irányt Székelyföldre – mutatott rá térsége hátrányos helyzetére. Úgy vélte, ezen a helyzeten a hamarosan elkészülő autópálya, illetve a további felújítások változtathatnak.

Borítókép: Nagyági hívek a Teleki László Alapítványnak köszönhetően megújult templomukban

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!