Nem zsebbe vándorol már a bérkülönbözet

Három-négy nap alatt húszezer dobozt készítenek el a megváltozott munkaképességű dolgozók a Napsugár Aquaponiás és Szociális Központ kaposvári telephelyén az Egyenesi úton. A nagyatádi nyomdából kapott dobozokat hajtogatják és ragasztják. Fonalat csomagolnak majd bele a gyárban. Adorjáni Melinda 11 éve dolgozik itt. – A szüleimmel élek, jól jön a kereset, de nem mindig a pénz számít, hanem a csapat – mondta a fiatal lány. – Sok közösségi programot szerveznek nekünk, de most minden elmaradt a vírus miatt.

A járványhelyzetben is mindenki dolgozik náluk, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete a saját költségén ötmillió forintot fordított a védekezésre. Védőeszközöket, maszkokat vásároltak, sőt ózongenerátort is, amivel a munkahelyet fertőtlenítik. A dolgozókat saját mikrobuszaikkal szállítják, tehát nem kell a tömegközlekedést igénybe venni. A munkaidő beosztását megváltoztatták, hogy egy műszakban 10 embernél többen ne legyenek. Eddig még nem fordult elő Covid-fertőzött náluk. A veszélyhelyzet azonban lelkileg mindenkit megvisel, de attól még jönni kell dolgozni, tartják az itteniek.

A városközelben élőknek lehet munkája, ha dolgozni akarnak, de a kistelepüléseken élő, súlyos fogyatékosok általában kimaradnak a munka világából, állítja Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke. A speciális átalakítást egy munkahelyen mondjuk egy kerekesszék miatt nem sok munkáltató vállalja, és vidékről a beutazás költségeit sem általánosan állják. De sok jó példa akad Kaposváron, a fogyatékossággal élők többnyire sorkapcsot, biztosítékot szerelnek a gyárakban.

– Ők alacsonyabb teljesítményre képesek, tehát nem tudnak elhelyezkedni egy olyan piaci szereplőnél, ahol teljesítménykényszer van, csak védett szervezeteknél vagy fejlesztő foglalkoztatásban – mondta a súlyosabb sérültekről Hegedüs Lajos. – A nyílt munkaerőpiacon lévők esetében viszont a munkáltatónak nem kell a rehabilitációs adót leróni, ha a létszám 5 százalékában foglalkoztat megváltozott munkaképességűt, másrészt az új szabályok szerint szocho-t sem kell fizetni.

A jövedelemkorlát elengedése kifehéríti a gazdaság ezen ágát – véli Hegedüs Lajos. Eddig ugyanis aki három hónapot meghaladóan a minimálbérnél többet keresett, egyidejűleg nem kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást. Ezért a minimálbér felett a különbözetet sokszor kifizették zsebbe a munkaadók. Ezentúl viszont a munkavállalók nem szorulnak rá arra, hogy feketén dolgozzanak, és az államhoz is több járadék fut majd be.

Várják a minimálbér-megállapodást

Minden eddigit meghaladó összeggel, 48,6 milliárd forinttal támogatja a kormány az idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Ez az összeg hárommilliárddal több, mint tavaly. Jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik az országban, többségük piaci körülmények között, illetve 394 társaságnál. Míg 2010-ben a megváltozott munkaképességűek csupán 18 százaléka dolgozott, ma ez az arány 44 százalék. Hegedüs Lajos arra figyelmeztetett, hogy a megemelkedett támogatást még nem érzékelik, mert nem született meg a minimálbér-megállapodás, a támogatási szerződéseket pedig ez alapján kötik majd. Ugyanannyi dolgozó foglalkoztatására kaptak lehetőséget, mint tavaly, 53 megváltozott munkaképességű embernek adnak munkát.