Ahogy nőnek az árak, úgy kerülnek elő az új ötletek

Farkas Éva éveken át vezetett egyszemélyes háztartást, szerinte ez a legdrágább dolog, ám néhány trükkel mindig sikerült fenntartania.
– A közös költség, a szemétdíj, a lakásbiztosítás, az internet mind olyan költségek, amelyeket ugyanúgy ki kell fizetni, mint a nagycsaládosoknak – mondta. – A tévé előtt öten is tudják ugyanazt a műsort nézni, mint egyedül, s ugyanúgy kell villanyt használni, autózni és fűteni is. Havi 30–40 ezer forint is lehet az egyedül élők pluszkiadása, ami mindjárt feleződik, ha már ketten vagyunk – mondta Farkas Éva.

– A mosást meg lehet oldani félprogrammal, a főzés viszont problémát jelent, ugyanis nem lehet egy személyre főzni. Vagy ugyanazt esszük három napig, vagy lefagyasztjuk a maradékot, bár ettől a módszertől sokan idegenkednek. A főzés azonban még mindig olcsóbb, mert míg egy előre csomagolt, pár szeletes felvágott is 600 forint, majdhogynem ugyanennyiből ki lehet hozni hat szelet rántott húst is. Ugyan egy adag ételt kihozok 500 forintból, de egyszemélyes adag nem létezik – mondta Farkas Éva, aki mindig arra törekszik, hogy az idényre jellemző termékeket vásároljon alapanyagnak, és lesi az akciókat, amikor befőttekhez, savanyúságokhoz vásárol belőlük nagyobb mennyiséget. Kertje is van, amelybe saját magról keltet növényt, mert a palántavásárlás szerinte nem éri meg. Egy fizetésből kell mindent kifizetni úgy, hogy közben semmilyen kedvezményre nem jogosult.

– Sajnos minket, nagycsaládosokat is érint az áremelkedés, ám más aspektusból – mondta a hétgyermekes édesanya, Jobbágy Zsuzsanna. – A kamaszaink nagyon sokat esznek, napi másfél kilogramm kenyér elfogy, ami 800 forint, és akkor még semmi nem került rá. Egy nagybevásárlást korábban megoldottam 20 ezer forintból, mostanában szinte a duplájába kerül – állapította meg. – Amíg kicsik voltak a gyerekek, spórolhattunk a ruházaton, örökölték egymás után, ám ahogy nőnek, szükség van új ruhákra. Kevés ruhájuk van, folyamatosan forog a mosásban. Úgy tudok minimálisan takarékoskodni, hogy ha elszakad, megvarrjuk, vagy cipzárat cserélünk, nem rohanunk azonnal újat venni tízezrekért.

– Szeptembertől öt gyermekem lesz kollégista. Van, aki Győrben, van, aki Budapesten tanul majd. Elképzelni sem tudom, hogyan fogjuk finanszírozni a megemelkedett díjak mellett az útiköltséget és minden mást – mondta az édesanya, aki mindig figyeli az árakat és sosem vásárol luxustermékeket.

Korábban az akciós termékeket leste, ám ez a bevált módszer sem működik mostanában, inkább egyszerűsíti a háztartást: például lemondtak a WC-illatosítóról, és nagyobb kiszerelésű tisztítószereket vásárolnak. Gyakran választja az áruházláncok saját márkás termékeit, amelyeket ugyanolyan jónak tart, mint a többit. Próbál a ház körül is boldogulni: tyúkokat tart, így a napi tojásmennyiség megvan, ám az emelkedő takarmányárakkal nincs kibékülve. – Mérnökként végeztem, ám a hét gyermek mellett érthető módon főállású anya vagyok, ami havi alig 25 ezer forint bevételt jelent. Egyszerűen úgy jellemezném a helyzetünket, hogy „csúszunk lefelé” – mondta az édesanya.

Ami korábban működött, az ma már sajnos nem elegendő 

Berkes Róbert könyvelőként egyre gyakrabban szembesül olyan megoldásokkal, amelyek a spórolásra irányulnak.
– Ami korábban működött, az már nem elegendő – mondta. – Sok cég választ új, korszerű technológiát, a megújuló energiaforrásban látják a lehetőséget. Azt tapasztalom, hogy egyre többen mondják, autó helyett inkább kerékpárral járnak, és sokan az önellátásra helyezik a hangsúlyt: kertet művelnek. Az biztos, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, az üdülést sokan elfelejthetik, meglátásom szerint inkább egynapos túrákat vállalnak majd az emberek. Ha valakinek van megtakarítása, annak felélése is csupán átmenetileg nyújt megoldást. Ha mégis tudunk megtakarítani, azt részvények helyett állampapírba lesz érdemes fektetni, mert még ez a lehetőség tűnik a legbiztosabbnak.