Olcsón veszik a borjakat, drága szénán kérődznek

Roland tizenkét éve gazdálkodik Szennában. Az állatorvos 40 hústípusú magyar tarka anyatehenét és annak szaporulatát gondozza. Mivel legelőin kevés a fű az aszály miatt, ezért kénytelen etetni már szénával állatait. – Az európai takarmánykrízis alakult ki az állattartásban és sokan emiatt csökkentik állományukat, van felszámolják, az Alföldön a legrosszabb a helyzet – mondta el a szennai gazdálkodó. Hozzátette: a magas költségek miatt nincs hizlalási kedv, ez kihat a szarvasmarha borjak árára is, nagy mértékben csökkenés tapasztalható. Megjegyezte: a kereskedők válogatni tudnak és nem a kereslet-kínálat diktál. – Télen nagy volt a kereslet és 1400 forintért vették a marhát, jelenleg a húsmarha esetében a borjak kilójáért 900 forintért akarták átvenni tőlem – mondta el Pósa Roland  kiemelte: 260 kilós átlagban veszik a kereskedők, az efeletti súlyt nem fizetik meg arányosan. Ha ősszel lejár az anyatehén támogatás akkor várható egy újabb kínálat bővülés és akár tovább csökkenhet a felvásárlási ár.

– Évről évre csökkent a juhállomány, aminek fő oka az emberi munkaerőhiány, a mostani takarmányhiány miatt pedig még többen számolják fel állományukat, nincsenek tartalékaik, hogy átvészeljék ezt az időszakot – mondta el Rajczi Balázs. Hozzátette: az input árak emelkedését nem követték a felvásárlási árak. – A báránynevelő táp 8 ezerről 13 ezerre emelkedett idén, egy körbála 6 ezerről 9 ezer forintra változott – sorolta a szennai gazdálkodó.

– 35-40 kilós bárányt 1350-1400 közötti kilós áron vásárolják, csaknem egy éve nem változtattunk a felvásárlási áron – mondta el Juhász Pál, a hetesi Kapos Ternero Kft, ügyvezetője. Hozzátette: a kínálati oldalról növekedés tapasztalható. – Egy alföldi gazda keresett meg minket, hogy ötszáz darabos állományát nem tudja tenyészállatként eladni és vágóhídra adná le állatait, felszámolna mindent – emelte ki Juhász Pál. Megjegyezte: a Tiszántúlon reménytelen a helyzet, csak azok tartanak ki, akiknek van tartalékuk.

Berek Gábor decemberben számolta fel somogysárdi sertéstartó telepét, ahonnan évente hétezer hízót adtak el. A somogyi állattartó több éven át mérlegelt, mire meghozta döntését. – Az alacsony felvásárlási árak mellett jóval kevesebb termésünk lett az aszály miatt, nem tudtuk teljesen megtermelni a takarmányt, valamint nagyon megemelkedtek az energiaárak, rengeteg költség volt a szellőztető ventilátor, a takarmánykeverő vagy a trágyakihúzó gépek üzemelése – mondta el a somogyi gazdálkodó. – Azok az állattartók vannak komoly gondban, akik nem tudják a takarmányt megtermelni maguknak saját földjeiken, emellett a magas energiaárak és a munkaerőhiány sújtja az ágazatot  – mondta el Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének igazgatója. Hozzátette: a német tőzsdei ár nagyban befolyásolja a magyar piacot, amely az előrejelzések szerint két euróra fog emelkedni. – Jelenleg a sertés felvásárlási ára 700 forint körül mozog, amely szükséges ahhoz, hogy az önköltség feletti áron tudjanak termelni a somogyi állattartók – emelte ki az igazgató.