Csupa varázsló lakja a legszegényebbek közé került Istvándit

A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb helységekben, állítja a Pénzcentrum az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikái alapján. A legkevésbé tehetős tíz falu között olyan helységnevek tűnnek fel, mint Bihardancsháza, Bódvalenke, Csenyéte vagy Tornanádaska. Egy dél-somogyi kisközség lett hátulról a harmadik: Istvándiban az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 319 ezer forint évente. A zömmel romák lakta Istvándiban a 15 és 64 évesek között minden tizedik ember nyilvántartott álláskereső, és a legfeljebb 8 általánost végzett álláskeresők aránya 71 százalék. 

– Varázslatból! – felelte Bereczkiné Pavelka Jolán polgármester arra a kérdésünkre, hogy miből élnek Istvándiban. A szociális járadék a fő jövedelemforrás náluk, illetve 28 helybeli dolgozik közfoglalkoztatottként, többségük tartós programokban. A diákmunkát propagálták július-augusztusban, ennek köszönhetően 13 iskolás helyezkedett el a nyárra. Nyomorúság van a faluban, ismerte el a település irányítója, aki szerint mindenki befolyásolja a saját sorsát. 

– Éppen mérgelődtem, mert már most megkapták a szeptemberi családi pótlékot, de sokan rögtön a nyakára is hágtak – mondta a polgármester. – Hiába mondom én szép szóval meg csúnya szóval is, hogyan kellene beosztani azt a keveset... 

Így nehéz lesz az iskolakezdés, bár az önkormányzat ad iskolakezdési támogatást, óvodásoknak és iskolásoknak 15 ezer forintot, középiskolásoknak 20 ezer forintot, főiskolásoknak, egyetemistáknak 25 ezret. Munka nem sok van a környéken, páran a szigetvári összeszerelő üzemekben dolgoznak. Volt aki feladta, és visszajött Istvándiba, de a többség megállja a helyét. 

A 600 lelkes faluban iskola ma már nincs, a gyerekek tanulni Darányba járnak, de működik szociális jelenléti pont, ahol a kismamáktól az idősekig mindenki kérhet segítséget. 

Vásárlóerő alakítja a rangsort 

A legszegényebb hazai települések mellett természetesen a leggazdagabb lakóhelyek listáját is évről évre összeállítják. A GfK Vásárlóerő 2022 tanulmánya a rangsor kialakításakor a vásárlóerőt veszi alapul, amely Magyarországon tavaly egy főre jutóan közel 15 százalékos növekedéssel átlag 8751 euróra emelkedett, ami az európai átlag közel 54 százalékának felel meg. Ennek alapján gyűjtötték össze a legtehetősebb települések listáját, melyet a fővároshoz közeli Üröm vezet az országban, utána Nádudvar, majd Paks következik. A tízes listán olyan helységnevek szerepelnek, mint Nagykovácsi, Budaörs, Solymár, Diósd, Szentendre, Tata és Törökbálint, vagyis többüknél meghatározó Budapest közelsége. 

Somogyi településnek nem sikerült betörnie a leggazdagabb tíz magyar település közé. A tanulmány alapján a vármegyék közül csak négynek volt átlagon felüli vásárlóereje, a fővároson kívül Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyének. 

Borítóképünk illusztráció!