Komoly piaci zavarokat okozhat az ukrán gabona

A fekete-tengeri gabonaegyezmény keretein belül megvalósult élelmiszerexport idén márciusihoz képest áprilisban 29, májusban pedig 66 százalékkal csökkent, és a júniusi érték is csak közel fele volt (2 millió tonna) a márciusinak. Oroszország sem az egyezmény lejárta előtt, sem azóta nem mutatta jelét annak, hogy kész lenne a hosszabbításra, ugyanis álláspontja szerint a legszegényebb országokba kerülő gabona aránya kevesebb, mint 4 százalék volt, valamint a megállapodás második, a nagyobb orosz mezőgazdasági exportot lehetővé tevő részét a Nyugat nem tartotta tiszteletben. További követelésekkel is felléptek: el akarják érni a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállításának, valamint a Togliatti-Odesa ammóniavezeték újraindítását, továbbá az élelmiszer- és műtrágyaexportáló orosz vállalatok eszközeinek és számláinak feloldását is.

A gabonakezdeményezés felfüggesztése miatt bekövetkező exportvisszaesés a készletek növekedéséhez vezet Ukrajnában, amire a gazdák reakciója az lehet, hogy a 2023/2024-es szezonban csökkentik a vetésterületet. Ez a globális készletekre, ezen keresztül pedig az árakra is hatással lehet. Oroszország pedig megemelheti a búza exportadóját, amely következményeként fokozódhat a műtrágyahiány, tekintve, hogy Oroszország Fehéroroszországgal együtt a világ egyik legnagyobb ásványi műtrágya-forrása.

Ukrajna a háború kezdete óta, a logisztikai kihívások ellenére is jelentős mennyiségű gabonát exportált az EU-ba. A jelenlegi tapasztalatok alapján az ukrán gabonaexport mennyisége a fekete-tengeri kikötők nélkül, az alternatív útvonalakon havonta 3,7-3,8 millió tonna gabonát tudna exportálni