Gödöllő jött Kaposvárra és nem Kaposvár ment Gödöllőre

A MATE megalakulásával nem a Kaposvári Egyetem ment Gödöllőre, hanem plusz három egyetemi rész és tucatnyi kutatóközpont felhalmozott tudása, tapasztalata vált Kaposváron is felhasználhatóvá. A vidék- és agrárfejlesztésről beszélt Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a Somogyi Hírlap vállalkozói szalonjában. A téma a szívügye, mert maga is vidéki, az ország másik részéből, Békés megyéből származik, de Somogyot az ország egyik legszebb vidékének tartja.

Kovács Gábor László

Fotó: Muzslay Péter

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar napjaink legdinamikusabban fejlődő, stratégiai ágazata, de olyan képzési, oktatási és kutatási háttér kell hozzá, ami Európában versenyképes. Korábban a szétaprózott, párhuzamos képzések miatt a meglévő kevés erőforrást sok felé pazarolták, fejtette ki Gyuricza Csaba. Magyarországon 16-17 helyen folytattak agrár felsőoktatási képzést, míg a világ a hasonló adottságokkal rendelkező országokban Hollandiában, Dániában, Ausztriában, vagy Szlovákiában egyetlen ilyen felsőoktatási képzőhely működik.

Többször nekifutottunk annak, hogy az európai felsőoktatási térben egy egységes rendszert próbáljunk kialakítani, de a helyi erők, a helyi politika ellenállásán ez megbukott. 2020-ra jutottunk el oda, hogy vagy lépünk, és a helyi partikuláris érdekeket félretesszük, vagy pár éven belül pusztán megrendelői leszünk a bécsi, vagy göttingeni egyetemnek, és ott fogjuk képezni az agrármérnökeinket, a vidék jövendő értelmiségét, ami nagy szégyen lett volna egy olyan országnak, ami azzal büszkélkedik, hogy a világ egyik legjobb agráradottságokkal rendelkező országa.

– mondta a rektor.

2020-ban nagy harcok és viták árán sikerült létrehozni egy közép-európai léptékben is hatalmas agrártudományi központot, ami 4 egyetemi részből, 11 kutatóközpontból, csaknem 10 gazdasági társaságból és 11 ezer hektár földből áll. Kevés szó esik róla, de a MATE Magyarország 3. legnagyobb agrárgazdasága is. A világon csak Nagy-Britanniában van a királyi családhoz kapcsolódó nagyobb birtok és oktatási rendszer.

Sok támadás ért bennünket, és időnként Somogyból is megkapjuk, hogy biztos az a cél, hogy centralizáljunk, és mindent Gödöllőre koncentráljunk, de szó sincs erről.

-jelentette ki Gyuricza Csaba.

Ha valaki megnézi a kaposvári felsőoktatás elmúlt 3 évét, az láthatja, hogy ilyen dinamikus fejlődés a helyi felsőoktatásban még nem volt. Ki merem jelenteni, ha nem történik meg az integráció, akkor ma Kaposvárnak nincs versenyképes, sokszínű felsőoktatási intézménye. Most 100 helyet ugrottunk előre a nemzetközi ranglistákon, soha ilyen magasan magyar agrárfelsőoktatást nem jegyeztek.

A MATE a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye között van az agrártudományok területén, és ez a kaposvári campusra is vonatkozik.

Az agrárium a lehető legdinamikusabban fejlődő terület, egy traktorban lényegében ma komolyabb technika van, mint egy személyautóban. A mezőgazdaság az informatikával, a robotizációval olyan csúcstechnológiai ágazattá vált, ami igényli a korszerű tudással rendelkező szakembereket, de ehhez egy egyetem önmaga képtelen igazodni, csak úgy, ha a gazdasági szereplőkkel nagyon szoros együttműködésben működik.

Kaposvár és a Dél-Dunántúl a legjobb példája annak, hogyan tudtunk ezen a téren rövid idő alatt nagy eredményeket elérni. Nagy szükség volt műszaki szakemberekre, és élelmiszeripari képzésre, ezt megteremtettük, de egyedül nem lettünk volna rá képesek. Az országba jönnek autógyárak, logisztikai központok, akkumulátorgyárakat is lehet építeni, de azokat bármelyik pillanatban elvihetik, ám a mezőgazdaság és a helyi erőforrások stabil és biztos alapot jelentenek.

– mutatott rá az előadó.

Óriási lehetőség van ebben, mert a magyar mezőgazdaság ma az EU-s átlag 55 százalékán teljesít. Reálértéken nem érjük el azt az agrár kibocsátást, mint amivel a rendszerváltásnak nekivágtunk. Ezt nem szoktuk emlegetni, de ez az igazság.

Kiemelte, ha a vidék támogatásáról van szó, akkor a politika szeret minden régiónak juttatni egy keveset, de ezzel érdemi eredményeket nem lehet elérni. Szerinte ki kell jelölni olyan területeket, amelyekben világszínvonalúak tudunk lenni, és arra koncentrálni.

Nem alkalmazkodunk a globális tendenciákhoz, nem épül egymásra növénytermesztés és az állattenyésztés, nem alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz

– sorolta a problémákat.

A siker kulcsa az egyetem és a vállalkozók összefogása

Fotók: Muzslay Péter

Azt hittem, hogy a tavalyi év olyan sokkhatás lesz a mezőgazdaságnak, hogy áttörést hoz, de ez nem ez történt.

Az Alföldön ezer milliárdos aszálykárok voltak, de a gazdák nagy része ugyanúgy folytatja, és 50-60 éves módszerekkel gazdálkodik. Inkább a tönkremenetelt választják, mint az integrációt, talán a kényszerkolhozosítás emléke miatt.

Generációváltás zajlik, és az egyetemről kikerülő fiatalságnak természetes, hogy össze kell fogni és a digitalizáció része a gyakorlatnak. Ma már okostelefonon keresztül egy telepet lehet irányítani akár a thaiföldi tengerpartról is, ezért optimista Gyuricza Csaba. Ki tudják használni a lehetőséget, ha nem 5 százalék azoknak az aránya, akik agrárfelsőoktatási végzettséggel dolgoznak a mezőgazdaságban, mert csúcstechnológiai ágazatban ez kevés.

Stratégiaalkotásra képes egyetemekre van szükség

A rövid nyári szünet után folytatódott a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonja, az októberi alkalommal a patcai Katica Tanyán. Handó János és Handó Eszter tulajdonos köszöntötte a résztvevőket, majd Handó János elmondta, hogy nemrég új épületet avattak, és továbbra is a környezetünkkel összhangban szeretnének fejlődni, hogy minél kevesebb kárt okozzanak a Földnek. A vendégek a vacsora után a Trunkó pincészet borait kóstolhatták Göncz Gábor ajánlásával. Egy rövid időre Bellai László is kérte a megjelentek figyelmét, és a Dolgozz Kaposváron programról beszélt, amelynek az a célkitűzése, hogy megismertesse a régió lehetőségeit. Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője köszöntőjében kitért arra, hogy a szalon most arra törekedett, hogy a vállalkozókat, a somogyi gazdasági élet legjelentősebb szereplőit és a helyi felsőoktatási képzés vezetőit ültesse egy asztalhoz. A gyorsan és ellentmondásosan változó világunkban csak azok a régiók lehetnek versenyképesek, ahol az egyetemek és vállalkozások között új kapcsolat, új típusú együttműködés alakul ki, mert egymás nélkül nem tudnak eredményesen működni. Ehhez azonban stratégiaalkotásra képes egyetemre van szükség. Ma már a hallgatók az egyetemmel várost és térséget választanak, és az egyetem szerves része a régió gazdasági és kulturális életének. A mi egyetemünk a remény XXI. századi laboratóriuma, mondta Lengyel János. A kihívásnak a felsőoktatási képző-és kutatóhelyeknek és a helyi vállalkozóknak együtt kell megfelelniük, és ez nemcsak a nagyvállalatokat, de kisvállalkozásokat is érinti.