2023.09.25. 17:17
A magyar csapat száznál is több halottat talált a líbiai kutatásnál
Líbiából vasárnap éjjel ért haza a magyar mentőcsapat, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (Kötél) négy tagja is a helyszínen segített. A dernai még természeti csapásban közel 15 ezer ember vesztette életét, a magyar csapat több mint száz holttestet talált, a kutatást nehezítette, hogy a térségben megjelent a kolera és a tífusz is.
A Kötél tagjai – Bodó László, Bodó Bence, Kovács Zsolt, Kováts Dávid – tíz napot töltöttek a külföldi bevetésen, ahová a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, az Inter Rescue Mentőcsapaton kívül a Budapest Mentőszervezet utazott ki. A kaposvári csoport hétfőn hajnalban ért haza.
– Ilyen bevetésen még soha nem vettünk részt – hangsúlyozta Bodó László, a Kaposvári Tűzoltó és Életmentő Egyesület elnöke. – Olyan területre utaztunk, ahol az ember élete nincs biztonságban, a térségben még mindig háborúk zajlanak. A csapat biztonságáról útközben és a kárhelyszínen is folyamatosan fegyveres egységek gondoskodtak, úgy gondolom, a védelmünket maximálisan kiszolgálták.
Bodó László kiemelte: óriási pusztítás fogadta őket, Dernát kettészelve találtak. A hatalmas vihar következtében a gátak átszakadtak és az áradat embereket, tömbházakat, autókat sodort el. Több mint 15 ezer áldozata volt a természeti csapásnak, a magyar csapat tagjai alapvetően elhunytak után kutattak és több mint száz holttestet találtak a városnál, a tengeren és a parti szikláknál. Mutatja a katasztrófa erejét, hogy a várostól 38 kilométerre is előkerült olyan elhunyt, aki a természeti csapásban vesztette életét. A halottak között nők, gyermekek és férfiak is voltak. A Kötél parancsnoka azt mondta: a mentés helyszínét katonai lezárt területnek nyilvánították, ennek több oka lehetett. Fosztogatók tűntek fel a környéken, a térségben megjelent a kolera és a tífusz, s a civil emberek esetenként nehezítik a kutatást.
– A katasztrófa utáni negyedik napon értünk a helyszínre, ilyenkor könnyen kialakulhat a járvány, melynek továbbterjedését feltétlenül meg kell akadályozni – hangsúlyozta. – Előfordult olyan szárazföldi kutatás is, ahol családtagját kereste egy tizenéves srác, aki pontos információt tudott adni, hogy melyik szobában voltak a szülei. Ez elég nagy segítség lehet egy mentőszervezetnek, de nem mindenkinek nyílik lehetősége, hogy oda menjen a korábbi lakásába.
A csapat teljesen önellátó volt és saját tábori zuhanyzót is épített. Bodó László azt mondta: minden egyes megmozdulás emlékezetes volt. Hajójavító mesternek is kinevezték, mivel a nyílt vízen elromlott motort megszerelte. Emlékezetes volt az is, hogy hazafelé, amikor a líbiai tábortól a repülőtérre tartottak, menet közben az autóbuszuk ötször romlott el, így a 270 kilométeres utat kilenc óra tették meg.
– Az elmúlt napokat még nem dolgoztuk fel, ez most ülepszik bennünk – hangsúlyozta. – Szerintem 1-2 hét múlva lehetne azt mondani, hogy leülepedett vagy foglalkozni kell a dologgal. Erre azonban nem lesz idő, mert jövő héten öt napos minősítő gyakorlatra Bulgáriába utazunk. Nemzetközi vizsgával rendelkezünk, amit öt évente kell meghosszabbítani.
Szárazföldön és vízen is dolgoztak a kaposváriak
– A Kötél csapatát három felé osztottuk – mondta Bodó László. – A szárazföldi egységünk barátom, a miskolci Lehoczky László kutyás csapatához csatlakozott, ők a romoknál kutattak. Két fiatal tagunk – Kováts Dávid, Bodó Bence – ők velem jöttek a tengerre, s a búvár feladatokon kívül a hajó kezelésében segítettek, s a megtalált, zsákba helyezett holttestek elszállításában is közreműködtünk.
