Parlagfűrekord: somogyi a legnagyobb fertőzött terület

Kétezer-tizenhétben külterületen a földhivatalok eddig 2170 esetben, összesen 3829 hektár nagyságú parlagfűvel fertőzött területet találtak. Ebből – mivel a parlagfű éppen virágzott – 467 esetben 670 hektár nagyságú parlagfűvel szennyezett terület miatt 21,8 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok az országban. Ha odafigyel a gazda, kevés esélyt ad a parlagfűnek, bár nincs tökéletes védekezés, tartja Lukács Norbert csombárdi családi gazdálkodó.

– Az agrotechnikai megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, a talajművelést úgy kell elvégezni, hogy mechanikailag irtsuk a parlagfüvet a vetés előtt – osztotta meg tapasztalatait Lukács Norbert. – Ám fontos, hogy jól el kell találni a gyomirtás módját. A napraforgóban a legnehezebb, ott ugyanis csapadékhoz kötött a gyomirtószer hasznosulása. Ha viszont nem esik, akkor a kultivátor kapával kell pusztítani a gyomot.

– Az biztos, hogy tökéletes nem lesz soha a gyomirtás – tette hozzá. – A búzában akkor üti fel a fejét a parlagfű, ha nagyon ritka, gyenge a gabonaállomány. Aratás után a tarlóhántást is el kell végezni, és a tarlót folyamatosan tisztán kell tartani kémiai és mechanikai módszerekkel. Ha a gazda odafigyel, akkor kevés az esély arra, hogy a gyomok eluralkodjanak a területen. A védekezés költségei a termesztett növénykultúrától függnek. A gyomirtás 10-20 ezer forintba kerül átlagban, a tarlóápolás is 10 ezerbe hektáronként.

Bár most somogyi a rekorder, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy megyénkben sem a mezőgazdaságot folytatók hanyagsága miatt terjed a parlagfű.

– Ez a 42 hektár egy összefüggő, átlagos tábla volt, a gazdálkodó nem figyelt oda, de ez kifejezetten egy egyedi eset – mondta a történtek ismeretében Tóth István növényvédelmi szakmérnök, a megyei növényorvosi kamara tagja. Tóth István azonban óvna attól, hogy egyetlen mezőgazdasági termelőt is bűnbaknak kiáltsanak ki. – Nehéz a védekezés egy táblában, mert a napraforgó és a parlagfű botanikailag rokon növények, és a gyomirtószer csak akkor eredményes, ha csapadékhoz jut – fűzte hozzá. – A parlagfüvet csak akkor lehetne kiirtani, ha 20-30 éven át minden szálat kihúznak, mert egy növény 30-40 ezer gyommagot is kibocsáthat. A pollent egyébként messzire, akár 50 kilométerre is elviheti a szél: Horvátországból eljuthat a Balatonig is.

Helikopterrel és terepjáróval is keresik a parlagfüvet. A 740 ezer hektáros szántóterületre vetítve az átlagos fertőzöttség évek óta csupán 2000 hektár körüli. Nagyobb összefüggő területet tudnak bemérni az ellenőrök, egy kisebb, fél hektáros térséget már nehezen.

– Nem kell túl sok növény, hogy produkálja azt a pollenmennyiséget, ami allergiát okoz – magyarázta Tóth István. – A biológiai mérőállomások augusztusban és szeptemberben egy légköbméter levegőben a parlagfű 500-600 pollenét is mérik, ami nagyon magas érték. Pedig a parlagfűvel fertőzött összmezőgazdasági terület nagysága a 2-3 százalékot sem éri el. Nem az összefüggő területekkel van tehát gond, hanem azzal, hogy a parlagfű gyomtársulás formájában, mikroparcellákban bárhol felütheti a fejét: belterületen, az utak mentén, erdei vadföldön, sőt még a természetvédelmi területeken is. Felmértük: száz családi házas ingatlan 80 százalékában megtalálható a hátsó udvarban. Szálanként nem lehet bemérni és büntetni.