Siófok

2017.11.21. 09:00

Mindenkinek joga van a boldog gyermekkorhoz

Mátraházi Tibor iskolapszichológus tapasztalatai szerint az utóbbi tíz évet tekintve a gyerekek jobban tisztában vannak a jogaikkal, mint a kötelességeikkel.

Gyeszát Zsolt

– Az utóbbi tíz évet tekintve azt tapasztalom, hogy a gyerekek – bizonyos mértékig – jobban tisztában vannak a jogaikkal, a kötelességeikkel viszont sokkal kevésbé – mondta el lapunknak Mátraházi Tibor, aki több somogyi általános iskolát is látogat. A gyerekek tudják például azt, hogy nem bánthatja őket a tanár. Sokkal többet hallanak ma ezekről a jogokról (ők is és szüleik is), hiszen a médiában is intenzívebben jelen vannak ezek az esetek, de többször szó esik például a gyermekbántalmazásokról is.

Mátraházi Tibor kérdésünkre elmondta: noha az iskolában is elhangzik, mik a diák jogai és a kötelességei, a gyermek számára a szülők jelentik az elsődleges környezetet. Ha bántják otthon a gyermeket, akkor neki jó eséllyel az a természetes, hiszen nincs összehasonlítási alapja. Azt tartja normálisnak, amit otthon lát, még akkor is, ha esetleg alkoholista az apa, aki bántalmazza a családot.

– Ha egy családban előfordul a verés, akkor azt látjuk az iskolában, hogy a gyermek is verekszik – mondta Mátraházi Tibor. – Innen tudunk visszakövetkeztetni, hogy valami probléma lehet a családban, ugyanis a viselkedéséből látjuk, baj van. Hiszen a gyermek számára elfogadott egy olyan problémamegoldó módszer, ami egyébként nem helyes.

A gyerekek felsős koruktól kezdve már öntudatosabbak Mátraházi Tibor szerint. Óvodában és alsó tagozaton kevésbé kerül felszínre, ha például bántják a gyereket. Minél nagyobb lesz és hallja az osztálytársaktól, hogy ők más környezetben élnek otthon, akkor kezd el ezzel igazán foglalkozni. Mátraházi Tibor úgy véli: amikor a gyermek alsó tagozatos, a szülőnek már érdemes leülni vele, s beszélni a jogairól. Ez azért is fontos, mert sokszor kevés a szülő és a gyermek közti párbeszéd. Jóllehet önmagában még ez sem elég, hiszen akkor is szülő által mutatott példa lesz a meghatározó.

Ami a jogok sérülését illeti, az iskolapszichológus úgy látja: sokszor elhanyagolt a gyermek, kevésbé törődnek vele, nem kap elég figyelmet és szeretet. – Több esetben is hiányzik a boldog gyerekkorhoz való jog, komoly, felnőttes problémával foglalkozó gyerekek vannak – tette hozzá Mátraházi Tibor. – Például azt látom, hogy nem egyszer otthon is dolgozik a gyermek. Persze, az jó, ha besegítenek a házimunkába. De ha már ez tölti ki az idejét és arról nem is tud beszélni, hogyan játszik vagy a barátaival van, az már sok...

A boldog gyermekkor mindenkinek jár

Játékkuckót nyitott a Kálmán Imre Kulturális Központ Siófokon. A megnyitót a gyermekjogok világnapjára időzítették, és a siófoki óvodákat hívták meg. A játszóház hétfőn egész nap nyitva állt a gyermekek előtt, az elkövetkező időszakban azonban be kell jelentkezniük a kisgyermekeseknek vagy az óvodáknak.

Az egyik gyermekeket kísérő siófoki óvónő azt mondta: nem csak ezen az egy napon kell odafigyelni a gyerekekre és a jogaikra, de ez egy lehetőség arra, hogy ilyenkor nagyobb figyelmet kapjanak a gyermeki jogok, és tudatosítsuk, hogy a boldog gyermekkor, a kedves ovis emlékek mennyire fontosak az ember további életében.

A Földön mintegy 2,2 milliárd gyermek él. Riasztó szám, de világszerte csak a káros környezeti hatások miatt 1,7 millió gyermek hal meg évente, több mint 600 ezer gyermeknek nincs fedél a feje felett és százezres nagyságrendben mérhető azoknak a száma, akik nem részesülnek oktatásban.

A gyermekek jogainak világnapjáról Magyarországon 1991 óta emlékeznek meg, hazánk akkor ratifikálta az ENSZ egyezményét, amely a Szervezet Gyermekek Jogairól szóló, 1959-es nyilatkozatát erősítette meg. A nyilatkozat központi eleme nem más, mint az, hogy a gyerekeknek boldog gyermekkora legyen, de olyan konkrét jogok is sorakoznak az egyezményben, mint a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog.

Egy általunk megkérdezett jogász arra a kérdésre, hogy mennyire érvényesülnek a gyermeki jogok, azt mondta: szerinte a gyermekek jogait illetően megfelelő a szabályozás. A probléma ott van, hogy a gyermekek nem tudják gyakorolni az őket megillető jogokat, mert minden viszonyban alárendelt szerepben vannak, és megpróbálnak élni a jogaikkal, számíthatnak a retorzióra akár a szülők, akár a pedagógusok részéről.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában