tehetség

2018.01.07. 15:30

A világot is meghódítaná, de legalábbis tudna rá tervezni valamit

Az ifjú építész Sághegyi Adél Laura a világot bejárta az elmúlt években. De nem nyaralt, hanem választott szakmájához, az építészethez gyűjtött tapasztalatot. Vagy éppen egy díjat nyert meg távol Kaposvártól, ahol jelenleg is él és dolgozik. Karácsony előtt a televízióban láthattuk előadását az általa egy mólóra tervezett hulladék újrahasznosító dizájn laborról a Mindenki akadémiája című műsorban.

Barkóczy László

– Nagyszerű lehetőség volt ez számomra. Az egyik újság szavazásán bekerültem az ötven legsikeresebb magyar közé 2016-ban, és ezért kértek fel, hogy tartsak egy előadást a televízióban. – kezdi Adél. – A téma egy olyan tervem bemutatása volt, mely egyben mesterszakos diplomamunkám is volt. Portugáliában, azon belül is egy portó-i mólóra terveztem egy olyan újrahasznosító dizájnlabort, mely az óceánokon úszó szemetet dolgozná fel. A probléma – vagyis hogy egyre több hulladék halmozódik fel vizeinkben, így veszélyeztetve az élővilágot – régóta ismert, tervemmel egyfajta megoldásra szerettem volna ráirányítani a figyelmet. Ehhez nem csupán az épületet terveztem meg, de az egész újrahasznosítás rendszerét is nyomon követtem. Ennek megfelelően alakítottam ki terveimet, hogy a hajók tudjanak parkolni, rakodni, a hulladék feldolgozás és újrahasznosítás eljárásait is figyelembe vettem. De bevontam tervembe a legmodernebb technológiákat is, így 3D-s nyomtatókkal képzeltem el új termékek gyártását és a helyszínen történő értékesítését.

Sághegyi Adélnak ugyan ez volt a legutolsó sikere, de messze nem az egyetlen, és talán nem is a leghangosabb. A Pécsre tervezett szobrászműhelyével Shanghaiban első helyezett lett az Icolor Nemzetközi Pályázaton is.

Sághegyi Adél Laura Fotó: Mezei Dávid

 

– Egy tanárom javaslatára adtam be a pályázatomat még az egyetemi éveim alatt, melyet aztán beválogattak a tíz legjobb pályázat közé Kínában, így kiutazhattam egy negyedórás angol nyelvű előadásban bemutatni a terveimet. Nagyon izgalmas kihívás volt, mivel rajtam kívül nem sokan beszéltek ott angolul, így párhuzamosan fordították szavaim, amivel rengeteg időt veszítettem. Már majdnem el is keseredtem, amikor kiderült, egy ideje kihirdették hogy én nyertem, de csak kínaiul, így abból nem értettem semmit. – nevet Adél.

A fiatal tervező gyerekkorától építészmérnök szeretett volna lenni. Mint elmondta, már egész kicsi korában is inkább legózott, és édesapja révén – aki kivitelezőként dolgozik az építőiparban – bepillantást nyerhetett az építészet világába. Előbb Budapesten kezdte meg tanulmányait, majd Pécsen folytatta. Lehetőséget kapott külföldön tanulni és gyakorlatot szerezni, és egyáltalán nem rettent meg a feladattól.

Pécsi szobrászműhely, ahogy Adél elképzeli

– Az Erasmus program keretében juthattam el Valenciába. Egy félreértés okán derült ki, hogy a tervezett angol nyelvű képzés nem valósul meg, csak spanyolul tudok kint tanulni, vagy maradok itthon. Természetesen ez nem állított meg, megtanultam a nyelvet olyan szinten, hogy tantárgyaimból le tudjak vizsgázni. A képzést követően egy másik gyakorlati programon is részt vehettem Barcelonában, ahol ilyen előzményekkel még jobban ki tudtam aknázni a lehetőségeket. – meséli Adél.

 

De nem csak külföldön ért el sikereket a kaposvári tervező. Alapszakos diplomamunkájával, mely egy pécsi szobrászműhely tervéről készült, szintén számos díjat nyert. Csakúgy mint Budapesten a Bútorozd be a városod! pályázaton, vagy Kaposváron a Nemzeti kiválóság program keretében kiírt pályázaton is kiemelkedő eredményt ért el.

 

– Kétségtelenül szeretek nagyobb léptékű épületeket tervezni – még ha tudom, hogy források híján esetleg a közeljövőben nem is valósulhat meg, amit elképzeltem –, de emellett az építészet többi területe is érdekel, és látok benne kihívásokat. – magyarázza a tervező. – Ezért készítettem el több pályázatra utcai bútorok terveit, melyekből egyet már Budapesten fel is állítottak. De nagyon örülök annak is, hogy Kaposváron a Városligetben is lesz alkotásom. Jó lesz majd mellette elsétálni. – mosolyodik el Adél.

Hasonló köztéri pad lesz Kaposváron is

A megálmodott épületek mellett tehát köztéri bútorokat ugyanolyan érdeklődéssel tervez, mint akár bútorokat.

– Engem minden érdekel, ami építészet! Ezért olykor, ha nagyobb munkáim mellett van időm, szívesen tervezek konyhát, bútort is. Most például nemrégiben terveztem két széket is, melyeket nagyon szeretném a valóságban is viszont látni.

A szék még kivitelezés alatt

Hiába a sok siker, a szerénység, szakma szeretete és az iránta érzett alázat folyamatosan jelen van, miközben a díjakat, elismeréseket sorolja. A fiatal tervező úgy gondolja, hogy ez mindössze egy jó alap, amire nagyon kemény munkával építkezni lehet. Tudja, dolgos, kemény évek következnek az életében, de ott sem lát akadályt, ahol sokan bizony megtorpannának.

– Az elmúlt időszakban ugyan kaptam pár ajánlatot, de úgy gondoltam, hogy inkább a saját utamat járom. A közeljövőben elindítom a vállalkozásomat is Kaposváron, és abban is szeretnék sikereket elérni. Sok év gyakorlat és vizsgák kellenek, hogy nagyobb léptékű épületeket is önállóan tervezhessek. Nyitott vagyok, folyamatosan pályázok és figyelem a külföldi lehetőségeket is. De az igazi álmom, hogy egyszer középületeket fogok tervezni. Itthon, vagy a világon bárhol.

Szárítómalomból álmodott spermabank

 

Sághegyi Adél különösen fontosnak tartja, hogy olyan épületeket tervezzen, melyek amellett hogy a környezettudatosak legyenek, egyben a fenntarthatóság feltételeinek is megfeleljenek. Noha még fiatal, szakmai munkásságában máris tetten érhető az ív, mellyel egyre inkább a környezet felé fordul, és válik mind hangsúlyosabbá az ökologikus gondolkodás. Érdekli minden, ami az építészettel kapcsolatos, így lehetséges hogy óceáni projektje mellett tervezett barcelonai stadiont, kempinget Spanyolországban, kilátót Norvégiában vagy akár egy egy régi kalocsai szárítómalomból spermabankot is.

 

Ezek is érdekelhetik