Új eredményeket hozott a szerelem kutatása

Az ókori Rómában még dívott a párválasztás azon formája is, amikor egy vázából húzták ki a lányok nevét a fiúk, és hosszú út vezetett Valentintól napjainkig. A szerelem kutatása ma viszont izgalmas, új eredményeket hozott.

Pedig a professzor szerint húsz évvel ezelőtt még többet tudtunk arról, hogyan jönnek létre kémiai kapcsolódások, mint arról, miként alakulnak ki emberi kapcsolatok. S többet kutatták azt, hogy mi a halak számára szexuálisan izgalmas, mint azt, ami az emberek számára az. A tudományt ugyanis kötötte az a mondat, ami az USA alkotmányában is szerepel, miszerint minden ember egyenlő. A szerelemben azonban nincs esélyegyenlőség.

A párválasztásban ma is azok az alkati jegyek működnek, mint a kőkorszakban: a nőknél vonzó a homokóra alkat és a gömbölyű formák, a férfiaknál a széles váll, magas termet, mély hang. A százezer nemzedéknyi emberi evolúció során csak azok tudtak túlélni és örökítő anyagukat átadni, akik alkalmazkodtak a környezetükhöz. Vannak örök értékek: Héjj Andreas saját kutatása összegezte, hogy a 30 év körüli társkeresők mit várnak el a leendő párjuktól. A férfi legyen erős, szorgalmas, önálló, lelkiismeretes, megbízható és gyerekszerető, a nő pedig csinos, jó külsejű, fiatal és vidám. Manapság azonban új jelenségek is mutatkoznak: az előadó szerint a cyber szex azért jött létre, hogy a felhasználók a védett virtuális térben kipróbálhassák személyiségük rejtett részleteit. Azonban ez nem vált be, mert tele van anonimitással és csalással. Nyugaton megszületett a harmadik alternatíva, de nehéz azt elképzelni, hogy a gyerekek választanak majd, hogy férfiak, nők vagy semleges neműek akarnak lenni. Héjj Andreas rámutatott: ezzel nincs sok esély Európa megtartására, azonban azok, akik a „kőkorszaki szerelmet” űzik, nagyobb eséllyel küzdenek egy szebb és világosabb jövőért.