fejlődés

2018.08.14. 20:40

Kevesebb a munkanélküli, s ettől nőhet az átlagjövedelem

A legfrissebb éves átlagjövedelmi adatok alapján a somogyi járások nem szerepelnek az ország legszegényebb térségei között, de a megyében még vannak kistelepülések, ahol bár kevesebb lett a munkanélküli, de még csak reménykednek abban, hogy a jövedelmek számottevő emelkedése javíthat a helyzetükön.

Kovács Gábor

Tavalyelőtt még Rinyabesenyőn volt a legtöbb állástalan az országban, akkor a lakók 39,31 százalékát regisztrált álláskeresőként tartották nyilván. Tavaly viszont már javítottak 34,67 százalékra. Évről évre javul a helyzet, és úgy érzik, hogy elmozdultak a mélypontról. Jelenleg mintegy ötven ember azonban még mindig munkanélküli a faluban, tudtuk meg Orsós Imre polgármestertől. Szeptembertől helyi képzések indulnak a településen: ácsnak, kőművesnek és szobafestőnek tanulhatnak a munkanélküli férfiak. Az átlagjövedelmek emelkedését még nem érzékelik a kistelepülésen, bár kevesebb lett a munkanélküli. Szerinte az feszültséget okoz a községben, hogy a szakképzett munkakeresőknek nem szabad közmunkát ajánlani, vagyis ha van egy motorfűrészes végzettségű állástalan, őt csak a saját költségére veheti fel az önkormányzat. Ugyanakkor a polgármester nem tapasztalja, hogy erről a kistelepülésről a szakképzettek mind visszajutottak volna a munkaerőpiacra.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta, a leggazdagabb járásokban viszont 3 százalék alatt van ez a mutató. Örvendetes, hogy a KSH adatai alapján a somogyiak nem tartoznak a legszegényebb járások közé. Az egy lakosra eső összes nettó jövedelem és az egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem alapján a legszegényebbnek számít a kisteleki kistérség, a kunhegyesi járás, és a csengeri járás. A somogyiak nem fértek be a tíz legszegényebb járás közé.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban a barcsi járásban 11219-en, a csurgóiban 8227-en, a fonyódiban 17 055-en, a kaposváriban 56 962-en, a marcaliban 16 353-an, a nagyatádiban 12 549-en, a siófokiban 25 724-en, a tabiban 6425-en fizettek adót. 2010-ben a Dél-Dunántúlon az egy emberre jutó éves bruttó átlagjövedelem még 1 023 162 forint volt. Ez 2016-ban 1 456 082 forintra emelkedett. Ezzel magunk mögé utasítottuk a észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiót is. Az utolsó helyen az észak-alföldiek állnak bruttó 1 255 379 forintos átlagjövedelemmel.

Bár nem a jövedelmekkel összefüggésben, de a KSH összesítette a magyarok elégedettségi mutatóit. Ez 2013 óta lényegében nem változott: egy tízes skálán hatosra értékeltük az életüket 2017-ben is. Érdekesség, hogy a dél-dunántúliaknál kevesebb átlagkeresetet felmutatni tudó az észak-magyarországiak, valamint az észak- és dél-alföldiek is elégedettebbre értékelték az életüket, mint a Dél-Dunántúlon, vagyis Somogyban, Baranyában és Tolnában élők, akiknek az átlagjövedelmük alapján kevesebb okuk lehetne a panaszra.

A jól keresők húzzák fel az átlagot

320 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon: a bruttó átlagkereset 322 400 forint volt a január és április közötti időszakban. Ez nettóban havi 214 400 forint, ami a KSH számításai szerint 12,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereseti tizedek szerinti megoszlás azonban árnyalja a képet. Így vizsgálva az átlagkeresetet kiderülhet, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg 10-ből 6-7 magyar munkavállaló fizetése elmarad a 320 ezres bruttótól. A társadalmi rétegek elmaradását az átlagtól a földrajzi bontás mutatja leginkább.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában