A mindennapi hősöket ünnepelték: példaképek a somogyi véradók

– A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a véradásban – mondta Jakodáné Jendrek Zsuzsanna, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke. Az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve végzik a feladatot, s a rendszeres véradóknak köszönhetően biztosítják a folyamatos vérellátást.

Somogyban évente közel 14 ezer egység vért vesznek le, sok önkéntes két-három alkalommal jelentkezik. Jakodáné Jendrek Zsuzsanna rámutatott: a meglévő vér biztonságot ad a gyógyítóknak, s reménységet a betegeknek. A somogyi díjazottak tevékenységét, hozzáállását méltatva hangsúlyozta: önként segítenek az embertársaikon, s tudják, érzik a hívószó jelentőségét. Igazi példaképek, a mindennapok hősei, akik szerények, s a legfontosabbat teszik, életet mentenek. Elhangzott: a vöröskereszt még 1987-ben döntött a véradók napjáról, mely a szolidaritás, a felebaráti szeretet ünnepe.

– A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezete köszönetét és tiszteletét fejezi ki azoknak, akik segítenek a véradás szervezésében – emelte ki. – S abban, hogy megfelelő mennyiségű vér álljon a rendelkezésre.

A rendezvényen összesen 113-an kaptak elismerést, a legtöbbször – 171 alkalommal – a balatonlellei Gyarmati György adott vért, a háromfai Köves István korábban Budapesten vette át a Pro Vita díjat, s hétfőn is köszöntötték a kaposvári ünnepségen. A fonyódi Sándor Mária Évának a véradás-szervezésért járó ezüst emlékérmet ítélték oda, míg a Balatoni Hajózási Zrt. a Véradóbarát munkahely címet kapta.

– Alig vártam, hogy 18 éves legyek, s egyből jelentkeztem a vöröskeresztnél – mondta Köves István. – Soha nem tartottam a tűszúrástól, az egész művelet egy pillanat alatt lezajlik. Most is ugyanaz a célom, mint fiatal koromban: segíteni akarok másokon. Boldogan tapasztaltam, hogy korábban, s manapság is sok olyan ember él a környezetemben, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. Harminchat év alatt 110-szer adtam vért, s eldöntöttem: amíg lehet, eljárok a véradásra.

Hatékony segítség Somogyban

Csontos István kisbajomi segédmunkás: – A honvédségnél adtam először vért, s ezért két nap eltávozást adtak. Bizonyos időszakokban fokozottan szükség van a gyors segítségre, ilyen a nyári vakáció, hiszen a vérutánpótlásra akkor is folyamatosan szükség van. Szerintem Somogyban továbbra is sokan tesznek eleget a vöröskereszt kérésének.

Turnár János nyugdíjas barcsi gépkocsivezető: – Ma is élénken emlékszem az első véradásra, mely 1991-ben volt, s azóta 80-szor mentem el. Azt jó ötletnek tartom, hogy a városunkba is rendszeresen megszervezik véradást, s erről a plakátok révén előre értesül a lakosság. Azt szeretném, ha minél több fiatal követné az idősebb korosztály példáját.

Knezovics Éva zákányi nyugdíjas: – Évente kettő vagy három alkalommal jelenek meg a véradáson, Nagyatádról jönnek a szakemberek. Az idő múlását jól jelzi, hogy eddig 110-szer vettek tőlem vért, s a lányom is tagja a véradók közösségének. Fontos, hogy a nagyobb városokon kívül a kisebb falvakban is állandóan rendelkezésre álljanak a segítőkész emberek.