Mindig is vonzotta a régészt, mit rejt a föld

Harminckét szerző huszonegy tanulmányából szerkesztett könyvet Költő László két régész munkatársa, Varga Máté és Szentpéteri József. A Két világ határán címet kapta a kötet, mellyel hétfőn megajándékozták a születésnapost. Az ország több pontjáról is érkeztek egykori kollégák a Rippl-Rónai Múzeumba ebből az alkalomból.

– Örömteli számomra, hogy bármikor bemegyek a múzeumba, ma is szívesen fogadnak – jegyezte meg Költő László, aki 2011-ig 28 éven keresztül dolgozott a kaposvári intézményben. Sokáig régészeti osztályvezető volt, s három éven át igazgatta is a múzeumot. Jó érzéssel tölti el a kollégák megbecsülése, s habár már nyugdíjas éveit tölti, többekkel ma is együtt dolgozik. Szívesen emlékszik vissza az elmúlt évtizedekre. A nagyobb munkák a legemlékezetesebbek a régész számára. – Ilyen volt például a Vörs-Papkerti lelőhely is, a késő avarkortól az államalapításig használták az ott talált temetőt – tette hozzá Költő László. – Ennek az ásatásnak a feldolgozását jelenleg is végezzük Szentpéteri Józseffel. Jövőre szeretnénk elkészülni a kézirattal.

Ám hasonlóan emlékezetes pillanatokat hoztak később a kaposvári elkerülő út és az M7-es autópálya építését megelőző feltárások is. – Amikor ezek a nagy beruházások megindultak a megyében, karácsonytól karácsonyig terepen voltunk – tette hozzá a régész. – Ez más jellegű munkát jelentett már, mint azelőtt a tervásatások, amikor egy saját ötlet alapján is elindulhatott az ember. A gyors tempójú ásatásokhoz új módszereket kellett kidolgoznunk, nagyobb lett a műszerezettség, több ember vett részt egy-egy ásatáson – fűzte hozzá.

S persze a leletek között is voltak kiemelkedő jelentőségűek az avarok és honfoglaló magyarok kultúráját kutató Költő László számára. Ilyen volt a Balatonszemesen és Fonyódon fellelt két lovas sír is. Ám honfoglaláskori leletekben nem kimondottan gazdag Somogy, avarkori lelőhelyből tízszer annyit tartanak számon. Az azonban máig érdekes kérdés a régész szerint, hogy milyen mértékben történhetett keveredés az avarkori népesség és a honfoglaló magyarok között. Éppen ezért abban bízik, hogy lehetőségük lesz a közeljövőben a leletek genetikai vizsgálatára is.

S más munkálatok is kitöltik a 70 éves régész szabadidejét. Varga Mátéval Somogy megyei tizedik-tizenegyedik századi leletek feldolgozásán is tevékenykedik. Ám van azért néhány terület még a megyében, melynek szívesen folytatná a feltárását. Korábban, a kaposvári Ezüsthárs-lakópark területének megelőző feltárása során került elő egy temető, mely egyben a város környékének legkorábbi Árpád-kori temetője. Ennek is van például még egy kisebb, feltáratlan szakasza, amin érdemes lenne dolgozni. De a maga kutatási területét is folytatná, mely főként a régészeti leletek anyagvizsgálatából, összehasonlításából áll. Ugyanakkor fiatalok is gyakran felkeresik a régészt, akiknek diplomadolgozatukhoz nyújtott már több ízben segítséget. S bár a népvándorlás kora áll első helyen a szívében, valamennyi időszak emlékeit kutatta már.

Örömteli elfoglaltságként tekint az Őrtilos külterületén található Zrínyi-Újvár feltárására is, melyet a Zala megyei múzeum volt igazgatójával, Vándor László irányításával végeznek. – A vár régészetileg azért is nagyon érdekes, mert rövid ideig állt fent, 1661-ben építtette Zrínyi Miklós költő-hadvezér, 1664-ben pedig elfoglalták a törökök – mondta Költő László. – Tehát pontosan keltezhető az, amit találunk, hiszen csak abban a három évben kerülhetett a földbe. Már pedig a régészet egyik legnagyobb kihívása éppen az időrend megállapítása – jegyezte meg. A régész hozzátette: a vár 14 és fél méteres kútját már feltárták, abban csontmaradványokat is találtak. Van alapja tehát a leírásoknak, miszerint néhány elesett várvédő holttestét beledobták a kútba. Egy védőépületet, egyfajta emlékhelyet szeretnének kialakítani a kútnál a jövőben. A műszeres vizsgálatok mellett anyagmeghatározást is végzett a régész az egykori várnál, melynek révén kiderült, hogy a török és a magyar ólomlövedékek nem csak formájukban, de összetételükben is különböznek.

Vegyészmérnökként kezdte

Költő László első diplomáját vegyészmérnökként szerezte. Gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy a régészetet is kitanulta. Tíz évig a Magyar Vegyészeti Múzeumban dolgozott Várpalotán, azt követően került Kaposvárra 1983-ban.