A munka kedvéért se szívesen mozdulnak ki a falvakban élők

Pápa László visszaemlékezett arra, hogy amíg Barcson lakott, Igalba járt dolgozni. Ahogy összegezte az elveit, az élete folyamán mindig oda tartott, ahol a munka várta. Ma azonban Bélavár polgármestere, és ebben a minőségében úgy látja, vidéken nem mindenki osztja a nézeteit. – Aki akart, már elment a településről messzebbre, ugyanis helyben sajnos nincs jól fizető munka – mondta Pápa László. – Van olyan munkavállaló, aki Bélavártól 100 kilométerre, Zalaegerszegen talált magának állást. Azonban azoknál, akik a faluban maradtak, felróható kritikaként, hogy nem szívesen mozdulnak ki a munka kedvéért. Még tíz–húsz kilométerre se akarnak ingázni.

A barcsi vállalkozások közül sokan saját költségen, autóval hozzák be a környező falvakból a munkásokat a városba mindennap, tudtuk meg Rideg Gábortól, a Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesületének elnökétől. – A képzett munkaerő hiánya az egyik legnagyobb problémánk – mondta érdeklődésünkre Rideg Gábor. – Barcson leginkább vasas, faipari és gépipari, középfokú végzettségű munkavállalókat keresnek a cégek. A térségnek jót tenne egy összeszerelő üzem, amely felszívná a képzetlen munkaerőt, és ez tovább javíthatná a foglalkoztatást.

Uniós módszertani elvek alapján és a Központi Statisztikai Hivatal adatait feldolgozva összeállították Magyarország munkaerőpiaci körzeteit. Az elvégzett behatárolások után 84 munkaerőpiaci körzetet számláltak össze hazánkban. Ezek általában nem esnek egybe a járások határaival, de a központjukban mindig egy nagyobb település található, ahová a munkavállalók igyekeznek.

Érdekesség, hogy az országban a legkisebb munkaerőpiaci körzet a barcsi, ahol a térségben mindössze 6300 foglalkoztatottat számláltak a 2011-es adatok alapján. A munkaerőpiaci körzetek foglalkoztatottainak száma átlag 31 ezer, miközben a lakosságszámuk átlagosan 82 ezer volt.

Nagyon zárt a kaposvári körzet

A legzártabb munkaerőpiaci körzetek egyike a kaposvári, hasonlóan a sopronihoz, a pécsihez vagy a bajaihoz az összeállítás szerint. A tapasztalatok szerint ezekre a területekre a vonzáskörzetükön kívül eső tájékokról csak ritkán érkeznek ingázó munkavállalók. A gazdaságilag aktívak aránya a népességben az északnyugati országrészben és a főváros térségében lévő körzetekben volt a legkedvezőbb. A keleti országrészhez hasonlóan alacsony érték jellemezte azonban a Dunántúl déli területeinek a körzeteit is, így a somogyi körzeteket is.

Az egyes munkaerőpiaci körzetekre különböző mértékű ingázás jellemző. Az Alföld térségeiben tíz foglalkoztatottból általában csak kettő-három vállalt munkát a lakóhelyétől eltérő településen, ezzel szemben például a Mór, az Esztergom és a Gyöngyös körzeteiben élő foglalkoztatottak közül többen ingáztak naponta, mint ahányan nem. Ebben a tekintetben Somogy megye átlagos ingázási mértéket mutathat fel.