életút

2019.03.14. 17:30

Mindenkor a család volt a legfontosabb Anci néni számára

Gyerekkorától kezdve nehéz fizikai munkát is végzett, semmi rendkívüli nem történt vele, csak éppen végigdolgozta az életét, evett-ivott, amit éppen megkívánt. Ezt állítja a kilencvennégy éves Benkő Béláné, akit meghitt ünnepségen köszöntöttek nemrégiben az orci nyugdíjas klub tagjai is.

Varga László

Dédunokája is köszöntötte Benkő Bélánét, barátai népdalokkal és citeraszóval fűszerezett műsora pedig könnyeket csalt az idős asszony szemébe. Az eseményen Vass Ferenc polgármester és Varga Józsefné, a Desedamenti Nyugdíjas Szövetség elnöke is köszöntőt mondott, majd az ünnepséget követően otthonában mesélt magáról, életének nagy sorsfordulóiról, amelyekhez kapcsolódóan egy történetet is megosztott velünk.

– Tizenhét éves voltam, amikor a pécsi főpolgármester jött látogatóba az urasághoz – kezdte a történetét. – Én ugyan kertészként dolgoztam a birtokon, de nekem is segítenem kellett a tiszteletére rendezett fogadáson. Amikor az ételek felszolgálásakor az egyik tálat letettem a polgármester elé, a másik kezemben lévő, pirospaprikával megszórt uborkasaláta egy részét a hátára borítottam. Persze azonnali hatállyal kirúgtak – emlékezett Anci néni mosolyogva, aki rögtön meg is indokolta a derű okát: mivel gyerekkorától kezdve nehéz fizikai munkát is végzett, az ominózus eset után pozitív fordulatot vett az élete.

 

Kaposvárra került, ahol előbb bolti eladó lett, majd hosszú ideig kedvenc időtöltésével, a kézimunkával foglalkozott, amelynek során háromszáz bedolgozó hölgy irányítását is rábízták. A városban ismerkedett meg későbbi férjével is. A láthatóan jó egészségnek örvendő, szellemileg is friss Benkő nénin alig fogott az idő, csupán a hallása kopott meg kissé. S hogy minek köszönheti az éltes kort? – Nem hagytam abba a lélegzést – árulta el huncut mosollyal, majd hozzátette: igazából semmi rendkívüli nem történt vele, csak végigdolgozta az életét, azt evett-ivott, amit éppen megkívánt, és soha nem unatkozott.

Benkő néni ma is szeret rejtvényt fejteni, esténként pedig tornázik. – A legfontosabb azonban mindenkor a család volt számomra – mondta. – Nagyon szerettem otthon lenni, és bár régóta egyedül élek, nem vagyok magányos: a lányom, az unokáim és a dédunokáim is rendszeresen látogatnak – mesélte, s elmondta azt is, hogy az igazi boldogság számára az, ha adni tud és örömet lát mások arcán.

Ez utóbbiból amúgy neki is kijutott az Orciban töltött két évtized alatt, ahol az itteniek szívébe is belopta magát. – Régi klubtagunk Anci néni, akire mindig számíthattunk, legyen szó színdarabról, énekkari fellépésekről, klubterem dekorációról és egyéb feladatokról – árulta el Hideg Sándorné klubvezető.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában