Ki mint keltet, úgy süti a rántottáját

Nem röfög már senki a legtöbb disznóólban a somogyi falvakban. Tyúkok még csak-csak kapirgálnak az udvarokban, mert ugye a saját tojásnak nincs párja és a házi tyúkhúsleves is világbajnok vasárnapi fogás. De disznóvágások is ritkán vannak, a tejcsarnokok pedig bezártak.

Az általános vélemény az, hogy kicsiben nem éri meg foglalkozni állattartással, a hagyományos falusi állattenyésztés visszaszorulóban van. – Az utóbbi húsz évben folyamatosan csökkent az állatállomány – mondta kérdésünkre Gyurákovics László, Somogyvár polgármestere. A faluban sertés, szarvasmarha és ló ugyancsak egy-két családnál van. A helyiek véleménye szerint a fiatalok idő hiányában nem tartanak állatokat, az idősebbek pedig ehhez szoktak hozzá.

– Nekünk az lenne a furcsa, ha nem lenne állat, amivel kell foglalkozni – mondta Pergel Pálné. – Reggel felkelek egy órával előbb és ellátom a jószágot, a fiatalok ezt nem teszik meg. Mi, amíg élünk, addig csináljuk. Habár már nem tartanak disznót, mert a fia látja el őt és férjét, de a háztáji sertéshúst nem cserélné boltira. Ugyanez igaz a baromfira is. – A bolti tojás nem olyan sárga, mint amit az én tyúkjaim tojnak – említi példaként. Túl sok dolog nincsen a tyúkokkal, hiszen csak enni ad nekik és friss vizet, elkapirgálnak azok egész nap az udvarban – mondja. Ha az anyagi befektetést nézzük, talán nem éri meg állatot tartani, de az általunk megkérdezett gazdálkodók szerint mégis van az előnye. – A férjem nem akarja megenni az áruházi csirkehúst – mondta Molnár Tiborné, nem csoda, hogy udvarukon szép számmal kapirgálna tyúkok. – Meg szeretjük a csirkepörköltet, a kakaspörköltet, úgyhogy mégis azt mondom, megéri velük foglalkozni – sommázott.

Buzsákon még azért több helyen a tyúkok az udvar urai. – Nem úgy megy, mint harminc évvel ezelőtt – mondta Kara Lajos, polgármester, sokkal kevesebb állat van, ma már ló és marha két háznál, birkát, tudomásom szerint, már csak egy családnál tartanak. Hozzátette: valamikor rendszeresen szakította meg a hajnalok csendjét a disznóvágásra szánt sertés visítása, de manapság ez sem jellemző. – Ma már a falusi emberek is úgy vásárolják a sertést disznóvágáshoz – magyarázta a polgármester. – Baromfi még szép számmal akad a portákon, de azt sem maguk keltetik, mint régen.

Persze ez nem mindenütt van így. Kardos Lajosnak unokája is besegít az állattartásban, a kotlósra esküsznek. Vannak is tyúkok szép számmal a háznál, a szárnyas jószágon kívül nyulakat is tartanak Kardosék. Az udvar alaphangulatát jellegzetes hangjukkal pedig a gyöngytyúkok adják meg.

– Ha nem volna takarmány, akkor nem érné meg foglalkozni a jószágokkal – mondta az udvarában, a buzsáki állattartó hozzátette: mivel eléggé beteges mostanában, ezért neki jót tesz a nyúl- és csirkehús fogyasztása, amit ráadásul mindannyian szeretnek. Emellett szerinte az nagyon fontos, hogy az ember tudja, mit eszik. A tojás pedig jól jön, ráadásul ebben az időszakban kifejezetten jól tojnak a tyúkok.

Korlátoktól mentes állattartásé a jövő

2012-ben született döntés arról, hogy a települési tartási korlátokat, amelyek a gazdák számára sokszor túlzóak, – előnytelenek voltak megszünteti a kormány. Egyes vélemények szerint a háztáji tartás korlátját újra az önkormányzatoknak kellene adni, hiszen nem lendült fel az állattartás vidéken. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár másként vélekedett. – Kitartanék amellett, hogy biztosítani kell a magyar vidéken az állattartáshoz szükséges feltételeket – mondta kérdésünkre az államtitkár. – Ahol valamilyen oknál fogva indokolt, ott most is van hatáskörük a jegyzőknek hogy állat-egészségügyi és -jóléti feltételeket minimálisan korlátozzák. Feldman Zsolt, a Somogyi Hírlapnak azt mondta: az állattartás teljes tiltását egyes településekről nem tudja szakmailag támogatni.