Forró gőzt engedtek magukra a törökök Koppányban

Ahogyan arról tavaly beszámoltunk, hamar megtalálták a régészek a településen egykor álló törökfürdő maradványait, azóta pedig jelentős eredményeket hozott a munka. Egy évvel ezelőtt az épület északi részét sikerült feltárni, megtalálták az előcsarnokot, sőt a még a fürdő vécéjét is. Az idén szintén a település kérésére és költségére haladtak tovább a déli részen, ahol a fürdő hajdani forró helyiségének a maradványait bontották ki. Innen tüzelték a kemencét, egy ide csatlakozó helyiségben rakták meg a tűzhelyet és tárolták a fát.

– Látványossá tette a képet, hogy padlófűtéssel fűtöttek, ezért a padló oszlopokon állt, alatta haladt a forró levegő, amelyet egy kemencéből nyertek – mutatta Molnár István régész. – A padlószint alatt egyméteres tér húzódott, ahol az egykori oszlopok tartották az épületet.

A török korhoz képest azóta 1-1,5 méterrel feljebb került a járószint, mert az eltelt évszázadok alatt föld töltötte fel a területet. Ennek is köszönhető, hogy a falak többnyire megmaradtak, sőt már 20-30 centire a felszíntől előkerültek az ásáskor. Néhol 1 méter 30 centi magas falakat is tudtak rekonstruálni. Attól függően, hol mennyi maradt épségben, mert a faluban élők elhordták az építőanyagot, amihez hozzáfértek. Eredetileg 2-2,5 méter magasan álltak a fürdő egykori falai, de ennek egy része a föld alatt volt a padló alatti fűtőtér miatt.

Nagy jelentőségű a most feltárt fürdő, mint török kori emlék, hangsúlyozta Molnár István, mert elég kevés maradt fenn a hasonló, szaunára hasonlító gőzfürdőkből, ezeket ugyanis a török kiűzése után nem használták a magyarok. Pécsen tudni még ilyen romos gőzfürdőről, bár a medencés, török termálfürdőkből több maradt fenn Budapesten. Érdemes megjegyezni, hogy Törökkoppány ugyan ma egy kistelepülés, de a török korban jelentős szandzsák központnak számított, azért épülhetett itt fürdő.

Régóta sejtették, hol lehettek egykor a fürdő romjai, de a pontos helyét nem tudták korábban meghatározni

A törökkoppányi épület romjait a XIX. században lerajzolta Rommel Flóris plébános, akit a magyar régészet atyjaként tartanak számon. A környéken tudtak az épületről, de azt nem, melyik telken állt. Az 1980-as években Kovács Gyöngyi régész kutatta a területet, de ekkor két másik telken folytatott ásatásokat. Akkoriban még nem volt szabadon hozzáférhető a fürdő helye, mert az újkorban egy házat építettek rá. A most feltárt törökfürdőből emlékhely lehet, ennek a lehetőségeit és forrásait keresi a település, mert láthatóan a szívükön viselik a múltjukat.