Hetven éves lett hazánk egyetlen állami fenntartású kisvasútja

Balatonfenyvesen immár hagyománynak számít, hogy szeptember első hétvégéjén megünneplik a kisvasút születésnapját. A pandémia miatt csak szigorú szabályok betartásával szállhattak fel ezúttal az utasok a szerelvényre. A feldíszített mozdony öt kocsija így is zsúfolásig megtelt. Voltak, akik emiatt le is maradtak a különjáratról.

– A felújítás elindult, remélem, még hetven-száz éve lesz a kisvasútnak – mondta Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere, aki szívügyének érzi a kisvasút sorsát. – Életünk része, Balatonfenyves, történelmének több mint felét a kisvasúttal töltötte. Három és fél évvel ezelőtt 500 millió forintból már megújult a Balatonfenyvest Szentpállal összekötő vonal. Most kétmilliárd forintból Csisztapusztáig is megépítik az egykor megszüntetett szakaszt.

– Ha valamit megújítunk, annak van értelme. Évente növekszik az utasszám, tavaly 64 ezren utaztak a kisvasúttal – emelte ki Homolya Róbert, a MÁV elnök vezérigazgatója. Elhangzott: a balatonfenyvesi az egyetlen, állami fenntartású keskeny nyomtávú vasút. Egyes napokon másfél ezer utas is igénybe veszi.

– Ennek a kisvasútnak van létjogosultsága a dinamikusan emelkedő utasszám miatt – erősítette meg a térség országgyűlési képviselője, Móring József Attila is. Kiemelte, hogy az állomásépületek Imremajorban és Csisztán is 650 millió forintból megújulnak, Balatonfenyves és Buzsák közös pályázatának eredményeképpen. Ehhez a Somogy Megyei Közgyűlés 450 millió forintot tett még hozzá, így a közelmúltban egymilliárd forint érkezett fejlesztés okán Balatonfenyvesre.

– Szentpálról jártam Fenyvesre iskolába, nyolc évig. A legjobb az volt, amikor nagy hó volt, és nem jött a kisvonat, akkor nekünk sem kellett iskolába mennünk. Előfordult, hogy az időjárás miatt csak a mozdonyt küldték értünk. Olyankor a mozdonyvezető fülkéjében tömörültünk mi gyerekek, a felnőttek pedig a mozdony „szoknyáján” ültek kint, körben. Élmény volt – elevenítette fel Takács Andrea, akinek édesapja is a vasútnál dolgozott.

Schnobl József a vonaton ülő gyermekének integetett az állomáson. – Bicskéről jöttünk, csakis a kisvonat miatt. A nagyobbik gyermekem a nagyszülőkkel utazik majd a kisvonaton – mondta, miközben integetett. A vonat egy másik ablakából a Jászberényből érkezett Godó Jánosné nézelődött. – Negyven évet húztam le a vasútnál – mondta. – Külső szolgálattevő, forgalmi koordinátor és állomásfőnök is voltam. Nyugdíjasként végig járom hazánk kisvasútjait. Legutóbb Debrecenben voltam, és tervezem, hogy a Hortobágyra is elmegyek vonatozni– tette hozzá. A fanatikusok táborát erősítette Decher ildikó családja is. – Frankfurt mellől jöttünk. A férjem ott a vasútnál dolgozik, és a fiammal együtt vonatrajongó. A modellépítés a hobbija-mondta a családanya. Vasútmodelleket hozott a rendezvényre Amann Christian is. Ő Nürnberg mellől jött, ám évek óta Szigligeten töltik a nyarat, és gyakran hoz modellvasutat a balatonfenyvesi rendezvényre.

Kisvasút mániája van a huszonhat éves Csertei Gábornak is, aki gyermekkorát töltötte a kisvasút közelében. A rendezvényen a mozdony ablakában csíptük el.

– Két éve dolgozom itt, ide jelentkeztem, nagy vonaton nem is dolgoznék szívesen – mondta a mozdonyvezető. – Azt szeretem, amikor sok az utas, ám télen is jó itt, szép a táj, nem lehet megunni, még úgy sem, ha naponta hétszer vezetek oda-vissza Fenyvestől-Szentpálig– tette hozzá.