gondviselés

2020.12.05. 15:30

Labort teremt a konyhaasztalon

A gombnyomással vezérelhető világot hagyta ott egy teljesen más életformáért a Felvidékről származó Bellai Krisztina. Egykor ápolóként dolgozott, ma a növényekkel teszi azt, amit korábban az emberekkel: ápolgatja őket.

Turbéki Bernadett

A tanyasi világot idéző, ritkásan lakott Visnyeszéplak végében lakik férjével Bellai Krisztina. A „gombnyomásos”, városi világból érkezett, ma ő szervezi a helyi magbörzéket és fermentálással készült termékeit egyre többen ismerik.

– A fermentálás több, mint egyszerű savanyítás. Először akkor találkoztam az eljárással, amikor édesanyámnak vittem Magyarországról fermentált búzacsíra-kivonatot, amelyet daganatos betegségéhez javasoltak a kúra kiegészítéseként. Utánaolvastam, és kiderült: egy nagyon egészséges tartósítási folyamatot találtam – mesélte a háziasszony, aki azonnal hozott egy kis kóstolót fermentált sárgarépa-karalábé kombinációból. Majd aszalt céklát kínált nekünk.

– Huszonhatféle termékem van már, amivel a Somogyi kosár szolgáltatásban én is teljesítek megrendeléseket. A szokásos finomságok mellé gyakran belecsempészek a kosárba a fermentált finomságokból is, hogy megkóstolják. Eddig a spenót sikerült legjobban ezzel az eljárással.

– A „gombnyomásos” világból kerültem ide. Egy kórházban dolgoztam ápolóként, teljesen szokványos életet éltem, amíg meg nem ismertem a férjemet – mondta az asszony. –Nem volt egyszerű a váltás. Amikor „elszakadt a cérna”, az udvaron kiabáltam, hogy mosogatógépet szeretnék – emlékezett vissza a kezdetekre. Miután kertészkedni kezdett újabb nehézséggel találta szemben magát.

– Ahonnan én jövök, ott ha leszúrunk egy botot, az kihajt, olyan termékeny a talaj. Itt azonban küzdeni kell a termésért. Eltartott egy ideig, míg tudatosult bennem, hogy tulajdonképpen térdig járunk a jóban. A fák, a gyógynövények, a föld eltart, ha okosan közelítünk hozzá. Hozzáértés nélkül, egy ásóval és egy kapával álltam neki megművelni egy darab földet. A férjem ötletei segítettek és a többieket is gyakran kérdeztem az aktuális következő lépésekről – emlékezett vissza Krisztina, aki első perctől igyekezett a visszavethető magokat mindig megtartani. Ma már ő szervezi a hagyományos visnyeszéplaki magbörzét. A február végi rendezvényeken a vetni való magok cseréjén kívül tapasztalataikat is megosztják egymással.

– Volt, aki nyolcszázféle paradicsommaggal érkezett, még fehér paradicsom magja is volt közötte, amilyet még nem is láttam – mondta az asszony. Tavasszal komplett arborétummá változtatta a házukat. Minden helyiségben kis magoncokat nevelt, forgatta őket, hogy a fény egyformán érje őket. Azt mondta: rengeteg idő és munka, amíg eljut a célig, de nem cserélné el a régi életével.

Kísérletezget

A faluvégi házban ritka vendég a pihenés. Ha adódik szabadideje, Krisztina inkább kísérletezik. – Nagyon hosszú idő és sok munka, míg a februárban elvetett kis magból ősszel például padlizsánt szüretelhetek. Nem hagyhatom magára a növényt, mindennek megvan a maga ideje – mondta.

 

Az erjedés erejét használja fel

A savanyítás nem a legmegfelelőbb kifejezés a fermentálásra. Ezzel az eljárással ugyanis nem egyszerűen savanyú, hanem összetett ízeket kapunk: sósan, csípősen savanykásakat, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más módszer eredményéhez. Tulajdonképpen erjedésről van szó, az ízt ugyanis a folyamat során szaporodó baktériumok hozzák létre. A fermentált zöldségek nemcsak azért egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, teljes tápértéket tartalmaznak, hanem pre- és probiotikumokat tartalmaznak, amelyek a bélflóra természetes egyensúlyát szabályozzák.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában