2021.04.22. 20:00
Örömet szerez munkájával a 80 éves órásmester
Évtizedek óta él az órák bűvöletében Springmann Mátyás, a 80 esztendős órásmester minden hétköznap várja vásárlóit belvárosi üzletében. Azt mondja, sosem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta és az a legnagyobb öröm számára, ha a régi, de megjavított óra boldogságot okoz a tulajdonosának.
Hosszú évtizedek óta adják egymásnak a kilincset a kaposváriak Springmann Mátyás üzletében. Van, aki elemcsere miatt kereste fel kedden az órásmestert, más pedig szemeket szeretett volna kivetetni karláncból. – Annak idején Balatonbogláron a mólót építettük, a lakatosok mellett dolgoztam, majd kaptam a hírt, hogy egy kaposvári órás, idős Tóth Lajos tanulót keres maga mellé, így ismerkedtem meg a szakmával – mesélte a pályája indulását az órásmester.
1961-ben tett szakmunkás vizsgát, 1969-ben Pécsett mestervizsgázott. 1979-től az órásszövetkezetnél dolgozott, majd pár év múlva már órás részlegvezetőként tevékenykedett. Utána egy fotóboltban volt a javító asztala, de húsz éve már a Honvéd utcai üzletében dolgozik. Sokan évtizedek óta nála javíttatják órájukat. A kezdetekkor a Fő utcai, korábbi nevén Május 1. utcai órajavító üzletben dolgozott. – Rengeteg busz állt meg a ruhagyárnál, volt, hogy a sor az utcán állt és jöttek az emberek elemet cseréltetni, szemeket kivetetni, vagy éppen komolyabb mechanikai javítások miatt – elevenítette fel Springmann Mátyás.
– Még mindig a svájciak készítik a legjobb órákat, utána jönnek a japánok, de a kínaiak is egyre nagyobb sikereket érnek el. Mióta bejöttek az okostelefonok, sokkal kevesebben hordanak karórákat, leginkább elemcsere miatt keresnek, a mechanikai javítások háttérbe szorultak – mondta el a nyolcvanéves órásmester. Megjegyezte: annak idején az óramosógép nagy segítség volt a mestereknek, mert ezáltal nem kellett az alkatrészeket már kefével tisztítani, hanem egyszerre 4-5 karórán lehetett dolgozni, ez meggyorsította a munkát. – A kezdetek kezdetén elkélt a segítség, volt, hogy egy csatból szemet vettem ki, ahhoz négy kéz kellett, de nagyon szeretem a szakmámat. – Számomra az a boldogság, ha látom mosolyogni a kuncsaftot, mikor sikerül az óráját megjavítani – mondta meghatódottan. A mester ma is minden hétköznap délig dolgozik üzletében. Szabadidejében unokáit látogatja meg, valamint a kertjében tevékenykedik. Büszkén mesélte, hogy cserépben nevelt paprika- és paradicsompalántái milyen szépen megnőttek már.
