Nem tartanánk itt, ha együtt tudnánk működni a természettel

– Hol tart most egy nemrég alakult természetvédelmi egyesület?
– Az elhúzódó pandémia átírta a terveinket, az utazási korlátozások miatt szinte minden tervezett projektünk elmaradt, ezen kívül az emberek teljesen érthető módon nem a természetvédelemmel voltak elfoglalva, hanem próbálták átvészelni az elmúlt időszakot. A madárfióka-mentés, a tudatos természetjárás, a ne szemetelj kampány, ne vidd haza az árvának hitt állatokat az erdőből – ezek a témák most is aktuálisak, de jelenleg a világ eseményei között eltörpülnek. Azért nem tétlenkedtünk, ősszel az állatok világnapja alkalmából három korcsoportban írtunk ki rajzpályázatot, óvodás, alsó és felső tagozatos gyerekeknek. Nagyon kreatív pályamunkák születtek, ebben a korosztályban érdemes elkezdeni a természet, a környezet iránti tudatosságot. Délkelet-Ázsiában korallóvodát működtetünk, ami azt jelenti, hogy korallokat telepítünk vissza a tengerbe az elpusztultak helyére. A hetekben keltek ki a kis tengeri teknősök, ügyesen eljutottak a tengerig, volt, akinek segíteni kellett ebben egy kicsit, de végül sikerült mindegyikőjüknek. 

– 2021 novemberében volt Glasgowban a klímakonferencia, úgy tudom, hogy érdekes témával készültek.
– A globális élelmiszerválság volt a témánk, azon belül pedig az élelmiszer-hulladékok csökkentésének lehetőségei. Régebben ez volt az egyik kutatási területem libanoni, etióp és izraeli kollégákkal együttműködve. Döbbenetes mértékű az élelmiszer-pazarlás a fejlett országokban, növényi eredetű élelmiszerek esetében akár 40-50 százalék, míg a harmadik országokban az éhezés egyre nagyobb méreteket ölt. A helyzet az orosz–ukrán konfliktus miatt tovább fog romlani, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Tömegek fognak megindulni ezekből a régiókból, főleg az éhínséggel leginkább sújtott Afrikából, aminek egyenes következménye az illegális migráció nagymértékű növekedése. De ez csak a probléma egyik része. Az éhezés növekedésével egyre nagyobb mértékűvé válik az orvvadászok által elejtett vadállatok húsának fogyasztása, ami melegágya az újabb járványok megjelenésének. Amennyiben csökkenteni lehetne az élelmiszer-hulladékok mennyiségét, úgy kisebb területen lehetne megtermelni az emberiség ellátáshoz szükséges élelmiszer-mennyiséget – legyen az növényi vagy állati eredetű –, kevesebb lenne az erdőirtás, így nem kellene elvennünk a vadállatok természetes élőhelyeit, nem borulna fel a természetes ökoszisztéma, csökkenthető lenne a klímaváltozás hatása. Az a tapasztalat, hogy a természet elég hamar visszahódítja a számára „felszabadult” területeket még erősen szennyezett környezetben is, lásd Csernobil. Ha hagynánk, ha együttműködnénk a természettel, akkor nem tartanánk ott, ahol most, amikor mindennapossá válnak az anomáliák: eddig nem tapasztalt pusztító időjárási jelenségekkel, egyre gyakoribbá váló járványokkal találkozunk. Természetesen ennél jóval összetettebb a probléma, nem lehet csak az élelmiszer-pazarlás csökkentésével csodát tenni. A fosszilis energiaforrások használatának csökkentése szintén kulcsfontosságú lenne, hogy elérjük a 2050-re kitűzött klímacélokat, s még sokáig lehetne sorolni, mit kellene tenni, hogy a világ élhető maradjon. 

– Sikerülni fog? 
– Szerintem nem. Pesszimista vagyok. Egyébként nem mentünk el Glasglow-ba, képmutatásnak éreztük volna. A résztvevők óriási stábbal, különgépekkel érkeztek, éppen a klímakonferencia céljaival ellentétesen hatalmas környezeti szennyezést okozva. Az USA elnökének delegációja több mint 40 autóval közlekedett a helyszínen. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. 

– Ez lesz a jövőnk? 
– Nincs jövőbe látó varázsgömböm, de ha a bolygónkat egy élő organizmusnak tekintjük, úgy is mondhatnám, hogy az immunrendszere mostanra elkezdett védekezni ellenünk, hogy meg­gyógyítsa önmagát és ennek mindenképpen komoly következményei lesznek. 

Többmilliárdos üzlet az illegális állatkereskedelem, ha van kereslet, kínálat is lesz

Várható volt, hogy nem a Covid lesz az utolsó, bár a majomhimlővel kapcsolatban még nem beszélhetünk járványról, egyelőre néhány esetről tudunk, mondta az egyesület elnöke. Szili Zsuzsa hozzátette: behurcolt esetek előfordultak a világ különböző országaiban eddig is. – Szokatlan, hogy Afrikán kívül terjed, ez is azt mutatja, hogy túl közel kerültünk a vadállatok élőhelyeihez – mondta. – Elvettük tőlük a természetes közegüket, a velük való szorosabb kontaktus lehetőséget ad a zoonozisok, állatról emberre terjedő megbetegedések terjedésének, ez hozzájárulhat a kórokozók mutációjához. Egyszerűen túl sokan vagyunk mi emberek, és a természet nem képes ezt tovább tolerálni. Állatról emberre terjedő betegségek tekintetében kifejezetten ront a helyzeten az illegális állatkereskedelem. Sokan úgy érzik, attól válnak egyedivé, ha valamilyen különleges állatot tartanak otthon, de nincsenek tisztában az adott állatfaj igényeivel, veszélyeivel. Ezek az állatok gyakran illegális kereskedelem útján jutnak el az új tulajdonosaikhoz bizonytalan állategészségügy háttérrel, nem beszélve a minimális állatjóléti feltételek hiányáról, ami szintén súlyos aggodalomra ad okot. Úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány gátat szab ennek a tevékenységnek, de nem így lett, becsült adatok szerint több milliárd dolláros üzlet mind a mai napig és ahol van kereslet, ott mindig lesz kínálat is.