Nincsen nyár jég nélkül

A város történetében példátlan erejű vihar csapott le május 25-én a megyeszékhelyre. A nyomában megsérült háztetők, letarolt növények és horpadásokkal teli autók maradtak. A belváros több utcája folyóvá változott és a környező falvakban is jelentős károkat szenvedtek az ott élők. A rendkívüli időjárást egy szupercella okozta, amely kialakulását egy hidegfront segítette. 

– A május 25-i vihar egy hosszan elnyúló, gyors mozgású és rendkívüli energiákat megmozgató hidegfronthoz kapcsolódott – mondta lapunknak Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Kaposvári Campusának meteorológusa. – A hidegfront előtt feltorlódott a meleg, nedves levegő, ami üzemanyagként szolgált a kirobbanó zivataroknak. Ráadásul a talaj közelében és a magasabb légrétegekben a szél sebessége és iránya is eltérő volt, ami megforgatta a zivatarfelhőket. Ez a nagyon leegyszerűsített magyarázata a szupercellás zivatarok kialakulásának. A szupercellák olyan nagy erővel emelik fel a levegőt, hogy a gravitációval szemben akár a nagyobb jégszemeket is képesek megtartani. Így jöhetnek létre szokatlanul nagy, akár 7 centiméter átmérőjű jégszemek is. Amíg a felhőben lebegnek, egymással ütközhetnek és így össze is tapadhatnak. 

A meteorológus azt is elmondta: a szupercelláknak sajátos áramlási rendszerük van, ezért lehetséges az, hogy sokszor szinte csak egy sávban pusztít a jégeső, aminek éles határa van. Ez történt Somogyban is, a május végi vihar a Kaposvár-Barcs-Bárdudvarnok-Nagyatád vonalon csapott le. 

Somfalvi-Tóth Katalin szerint ebből az egyetlen viharból még nem következik, hogy a szokottnál viharosabb lesz a nyarunk. – Tavaly ilyenkor, szinte napra pontosan egy kísértetiesen hasonló időjárási helyzet okozott jégverést Somogy megyében. A tavalyi nyár mégsem volt a szokásosnál zivatarosabb, több jég sem hullott – magyarázta a szakember. 
A legutóbbi extrém vihar esetében is figyelmeztettek a szakemberek annak érkezésére, ezért aki elég óvatos volt, megóvhatta értékeit a jégveréstől. 
 

Hogy pontosan hol csap le, nem tudni

– Az egyik legnagyobb kihívást a zivatarok és kísérőjelenségeinek előrejelzése jelenti. Olyan esetekben, amikor nagy térségű folyamatokhoz kapcsolódóan jönnek létre zivatarrendszerek, könnyebb dolgunk van, mert van egy olyan külső hatás, ami kiszámíthatóbbá teszi a folyamatot. De hogy azon belül pontosan mi lesz az útvonala egy-egy cellának, mekkora jég vagy szél kapcsolódik hozzá, nagyon nehéz, szinte lehetetlen megmondani – mondta a meteorológus. – A figyelmeztetés most is megvolt, a meteorológusok számítottak a viharra, de azt, hogy Kaposvár felett, vagy 10 kilométerrel arrébb csap le, nem lehetett megmondani. 
 

Fotó: Lang Róbert