Beérett a tóti dinnye, szeptemberig élvezhetjük a mézédes, hűsítő finomság ízét

Már kora reggel a dinnyeföldet járják a Bugyi fivérek. Ahogy édesapjuk tanította nekik, úgy kopogtatják a dinnyét. – Mindig azt mondta, hogy ha olyan hangja van, mint a megütögetett csizmaszár, akkor leszedhetjük, ez az első szezon mikor nélküle kezdtük meg a munkát – mondta el Bugyi Roland termelő. Bugyi Sándor az 1980-as években a Heves megyei Csányból érkezett Lengyeltótiba, a boglári kombinátnál kezdett dinnyésként, majd saját családi gazdaságát is elindította. Még a dédszülők is dinnyések voltak, az ő örökségüket viszi tovább Bugyi Roland és Bugyi Szabolcs. Fiaik, lányaik, feleségeik és édesanyjuk is dolgozik itt. Hozzátette: csaknem egy hete nyitották ki az ültetvény előtti bódéjukat, ahol a csíkost és zöld héjút és a sárgadinnyét árulják. Sok a visszatérő vásárlójuk, a legtöbben helyiek és turisták, de kereskedők is keresik dinnyéjüket.

– Csaknem öt hektáron foglalkozunk idén dinnyével, április 20-a után kezdtük a palánták ültetését a fóliából a szabadföldbe, a hideg, esős tavasz miatt pár napos csúszással nyitottunk csaknem egy hete – tette hozzá a termelő. Megjegyezte: még mindig a hosszúkás, csíkos Rubin fajta a legkelendőbb és átlagosan 6-10 kilósat visznek belőle vásárlóik, amelynek kilóját idén 400 forintért kínálják. – Nagy mértékben nőttek a költségeink, van olyan imput anyagunk, aminek duplájára emelkedett az ára – mondta el Bugyi Roland. – Ha 27–28 fokra beállna az idő, az jót tenne a dinnyének, se a tikkasztó meleg, se a hűvös idő sem kedvező a növénynek– mondta el Bugyi Szabolcs. Hozzátette: a minőségre nem lehet panasz, mennyiséget tekintve viszont tavalyhoz képest kevesebb lehet a dinnyéből. Megjegyezte: nagy szerencséjük volt, hogy a jégverések elkerülték az ültetvényüket, országszerte ugyanis sok dinnyeföldön komoly károkat okozott a jégeső. Az előrejelzések szerint Lengyeltótiban szeptember elejéig lesz kapható a csíkos és a zöld héjú görögdinnye. Somogyban közel ötven hektáron foglalkoznak dinnyével, Lengyeltóti mellett Marcali, Mesztegnyő, Csököly, Darány, Szulok, Kálmáncsa és Patosfa környékén találhatóak kisebb ültetvények.

Népszerű a hazai itthon és külföldön is

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a hazai dinnye-termőterület, ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, 400 hektár pedig sárgadinnye. Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. Azonban a megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a hazai hozamok emelkedése várható: mintegy 130 ezer tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak a szakemberek. Az elmúlt években a dinnyeexport az erős mediterrán konkurencia miatt nehézségekkel küzdött, de idén megnőtt az érdeklődés és a kereslet a cseh, német, lengyel, illetve balti államokbeli piacokon a magyar termék iránt. Magyarországon átlagosan fejenként 10 kilogramm dinnyét fogyasztunk el egy évben.