Őskohászati táborban elevenedett meg a múlt

Az őskohászati tábor lakói faszenet égettek boksákban, gyűjtöttek a közelben gyepvasérceket, amelyeket aztán a régészeti leletek alapján megépített kis bucakohókban kohósítottak, az előállított bucavasakat pedig tovább kovácsolták.

– Minden évben próbálunk az ősi vasipari ismeretek elsajátításában valamelyest előrébb lépni – mondta Thiele Ádám gépészmérnök, egyetemi adjunktus, aki a tábor szervezője is egyben. – Az idei tábor nagy technológiai újdonsága az volt, hogy rájöttünk, hogyan lehet sok kicsi bucavas darabkát egy nagyobb méretű tömbbé állítani. Ezek a bucavas darabkák a kohósítás végén visszamaradnak és eddig veszteségként tekintettünk rájuk, azonban rájöttünk, hogy lehet egyetlen nagyobb méretű vasbucává összehegeszteni egy speciális technikával, bucabáglyában. Ugyanez a technika lehetővé teszi több nagy vasbuca összehegesztését is, és ez megmagyarázza, hogyan készülhettek egykor a Somogyban fellelt hatalmas, tíz kilós, ékelt, késő avarkori vasbucák.

A táborban 17 kisiskolás gyermek is részt vett szülői kísérettel, de a nyugdíjas korosztályból is érdeklődtek az ősi vaskohászat után. Az őskohász tábor nem csupán egy pár napos szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó rendezvény, hanem egyfajta tudományos igényességgel végzett hagyományőrzés és kísérleti régészet, amely a legújabb archeometallurgiai vonatkozású tudományos eredmények gyakorlati megvalósítását, kipróbálását is lehetővé teszi. Külön érdekesség, hogy a táborhely közelében található a 1990-es években feltárt, Koppány XX. századi vaskohászati műhelye fölé emelt őskohó múzeum, ahol Közép-Európában egyedülálló módon megtekinthetőek az ezer éves vasművesség régészeti emlékei. Az őskohász tábor lebonyolításához a korábbi évekhez hasonlóan segítséget nyújtott a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a Magyarságkutató Intézet.

Hatszáz év alatt dolgoztak így eleink

A vas előállítása 600 éven át folyt hasonló körülmények között Somogyban az avaroktól a honfoglaláson át az Árpád-korig. Megyénk különösen gazdag hasonló régészeti leletekben Bodrog környékén. A vasércet a környékbeli patakok medrében ma is össze lehet gyűjteni a talajszínt alatt. Eleink is így jutottak vashoz. Az őskohász táborban a régészeti leletekből nyernek tapasztalatokat a gyakorlati munkához. Lábod környékén találtak olyan tíz kilós, kétharmad részüknél ékelt, késő avarkori vasbucát, illetve Keszthely-Fenékpuszta és Hévíz közelében. Ezeket a maradványokat sikerült újra értelmezni. A hatalmas vasbucák 1300 Celsius fokos hőmérsékleten, a saját súlyuknál fogva olvadtak össze, és ezt a folyamatot később sikerült rekonstruálni a kutatóknak, bár nem az őskohászati táborban.