Saját világot építenek a táborozók népmeséből Balatonbogláron

– Mindenki talált valamit? – kérdezte Hajós Erika a tizenkét táborozó fiataltól, akik éppen egy jelmezes ládában kutakodtak. Egy előadáshoz keresgéltek, amelyet a tábor végén adnak elő.

– A csodakert meséje című történetet fogjuk feldolgozni, amelyet a gyerekek már az első napon megismertek. Két csapatra osztottuk őket, két különböző felfogásban adják elő, még a befejezése is más lesz a két előadásnak. A munkafolyamatok teljes titoktartásban zajlanak – mondta Hajós Erika, a tábor egyik vezetője. Az együtt töltött hetük és a csapatépítés alapja  népmese. 

– Azon kívül, hogy dramatizáljuk a mesét, minden nap mesélünk esténként is a gyerekeknek. Az élő szóban elmondott vagy felolvasott mese teljesen másképpen hat, mint egy rajzfilm. A táborban ráadásul nem is az előadás a cél, hanem maga a megvalósításhoz vezető út, amelynek kapcsán a fantáziájukra, saját elképzeléseikre támaszkodhatnak különböző művészeti ágak bevonásával. Zenélnek, dalszöveget írnak, maguk készítik a bemutatóhoz a plakátot – sorolta Zámborszky Eszter, drámapedagógus, mesemondó.

–A mesében bármit el lehet képzelni, bármit el lehet érni, egy saját világot építhetünk fel, a képzeletünk irányít – fűzte hozzá Kondrát Abigél, aki tavaly, Erdélyben vett részt az első mesetáborban, s most Baltonboglárra is eljött.

– Sokuknak mesélnek otthon, de érkezett olyan fiatal, akinek egyáltalán nem. Céljaink között szerepel, hogy a családokhoz visszavigyük a mesét. Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek, nyitottabbak, hamarabb felveszik a fonalat, jobban szövik a történetet, és gyorsabban tanulnak – hívta fel a figyelmet a mesélés jelentőségére Hajós Erika, a tábor egyik szervezője, aki szerint a népmese és a műmese is alkalmas fejlesztésre, ám a népmesében uralkodó rend és szimbolika hiányzik a műmeséből.

– Egy műmesét sokkal nehezebb elmondani is, egy gyakorlott mesemondónak is kihívást jelent, még ha a saját szavaival is meséli el, ám egy népmesének megvan a maga szerkezete, amit nem lehet felborítani. A népmese iránymutató, a benne rejlő ősi értékrend  nem változik, bármennyire is fordul körülöttünk a világ és a technológia. Az embernek meg kell küzdenie a maga sárkányaival, el kell hordania a hegyeket, ha tovább akar lépni – mesélte a népmese tanító hatásáról. Kiemelte: a családi történeteknek, és magáról, a gyermekről szóló meséknek is nagy jelentősége van a fiatalok életében, ezért mindegy, melyik fajta történetmesélésbe fogunk, az a lényeg, hogy a gyerekek élő szóban halljanak történeteket.  

A mese rabul ejtette a táborozókat

Az első Mesetábort tíz évvel ezelőtt szervezték Erdélyben. Az ottani gyerekek annyira megszerették a programot, hogy van, aki azóta is minden nyáron jelentkezik.

– Lassan tíz éve járok ezekbe a táborokba, a mese varázsa mindig visszahív. Jó dolog a mese, mert minden lehetséges benne – mondta Boné Ilán, aki Erdélyből érkezett Balatonboglárra.

–Igaz, én csak öt éve járok, de a nyári programjaimat már ehhez a táborhoz alakítom. A résztvevők, a hangulat nagyon jó – csatlakozott Veres Tamás is barátja meglátásaihoz.