Ember a hód farkasa

2022.08.04. 17:28

Ha túl nagy a kár, puskavégre kerülhet a hódcsalád

A hód már nem csak közérdekből lesz gyéríthető, hanem az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében is, jelent meg az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Október elseje és március 31-e között lehet rá vadászni, de csak engedéllyel.

Kovács Gábor [email protected]

Fotós: Lang Róbert

Fotós: Lang Róbert

A Dráva menti vadásztársaságok taggyűlésein már szóba került az új helyzet. Kozma László vízvári polgármester maga is vadászik, ő azonban nem emel majd puskát a hódokra. 
– A drávai félszigeteken sűrűn láthatunk megrágott, vízbe zuhant fatörzseket, mert a határfolyón látványos az általuk okozott kár, bár nem mondható nagynak – mondta. – Babócsán azonban a Rinyán három-négy hódvárat is találni. Mellettük mezőgazdasági terület húzódik, és a gazdáktól tudom, hogy a hódok megdézsmálják a kukoricaföldet. Emlékszem rá, amikor 2007-ben visszatelepítették a hódokat a Drávára, magam is bábáskodtam a folyamatnál. Nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt drasztikusan elszaporodnak. 

Somogyban szinte minden természetes vízfolyást meghódított már a hód, ott vannak a Kaposon, a Koppány-völgyében, a Sió-csatornán. Feltűnnek Kaposhomokon éppúgy, mint Csurgó közelében. A barcsi szabadstrandon drótháló védi a fákat tőlük. 

Az egész országban 10-11 ezerre tehető a számuk, mondta Czabán Dávid ökológus, hódszakértő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig. Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene. A kilövésre csak akkor adják ki az eseti engedélyeket, ha más megoldás nincs. 

Az első hódok egyike a Drávánál: 2007-ben kezdődött el a visszatelepítés. 
Forrás: Lang Róbert

– Bárhol az országban találkozni lehet velük, és egyes élőhelyek már telítődtek, mert ez egy territoriális faj – mutatott rá az ökológus. – Eddig az embertől távol éltek, de most már zavarhatják az embert, főként a mezőgazdaságot. A hódok nagy része nem okoz problémát, sőt vannak olyan területek, ahol kifejezetten előnyös a jelenlétük.

 

Hasznuk is van

Czabán Dávid ökológus szerint a gátépítés növeli a víz visszatartását, és ez hasznos az aszályos időszakban. A mostani szárazságban vannak olyan kiszáradt vízfolyások, ahol csak ott van víz, ahol a hódok gátat emeltek. A vadvilág szempontjából hasznos a jelenlétük, mert a nagyvadak vizet találnak a hódvárak mellett, és a kis tavakban megtelepednek a rovarok és az ebihalak.

 

A horvát oldalon is sok a panasz 

Több száz növényt próbál megóvni a barcsi önkormányzat a pusztulástól, ezért minden olyan fát bedrótoztak, amelyet a hódok rágtak meg a Dráva partján – írta meg egy éve a Sonline.hu. 
A város polgármestere, Koós Csaba arról beszélt korábban: több lakossági panasz is érkezett már amiatt, hogy a hódok megrágják a fákat, és minden évvel egyre rosszabb a helyzet. Azért döntöttek a favédő dróthálózás mellett, mert a hód védett állat, és tavaly még tilos volt a kilövése. Barcsnál dróttal kerítettek körbe ötven folyóparti fát. 
A dróthálós védelem hatékonyságáról megoszlottak a vélemények, az viszont tény, hogy a bekerített fákat már nem rágták tovább az állatok. Amióta Barcson bekerítették a fákat, Horvátországban nőtt meg a hódok által okozott károk mértéke. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában