Van, amiről nem mondunk le

2023.01.17. 14:00

Minden többe kerül, de józansággal nem szeretnénk spórolni

Mostanában az emberek kénytelenek spórolni az energiával, sőt a dráguló élelmiszerrel is, ám a fogyasztási adatok alapján valahogy az ínségesebb időkben sem csökkent az alkoholra és a cigarettára költött pénz mennyisége. Válság idején nő a szorongás, és ezt sokan függőséget okozó szerekkel próbálják oldani.

Kovács Gábor

Fotó: Lehoczky Péter

A tavaly őszi statisztika szerint összesen csak sörre és borra 3818 forintot költ el egy hónapban az átlag magyar, és ebbe az égetett szeszeket nem számolták bele. Minden magyarra fejenként 28 liter bor, valamint 72 liter sör elfogyasztása jut nagyjából, még az absztinensekre is. A 2022 szeptemberi árral kalkulálva egy hónap alatt egy átlagos dohányos havonta 42 ezer forintot költ cigarettára, ha napi egy dobozzal elszív, számolta ki a Pénzcentrum. Az alkohol és a dohánytermékek a válság idején érezhetően többet visznek el a családi kasszából, mégsem tudnak lemondani róla, azok akik így próbálnak a menekülni maguk és a valóság elől. 

– Pontosan tudjuk, hogy egy függő akkor sem mond le a szenvedélyeiről, ha az addig normális megélhetése válságba kerül – felelte kérdésünkre Kitanics Márk, klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő. – Az alkoholról, a dohányzásról, a drogról, vagy akár a megszokott nyugtató gyógyszereiről akkor sem mond le az illető, ha éhezik. Ennek több oka van. Egyrészt erős addikció alakulhat ki, amely nagyon erős késztetettségi állapotot idéz elő. Másrészt ezeket a szereket szorongásoldóként használják. Ha valakinek egzisztenciális szorongása van, szerek nélkül a szorongásai még erősebbé válnak. Aki szorong, nem tud dolgozni, pénzt keresni, nem tud családi életet élni. A szorongás kerékbe törheti bárki életét. 

– A magyar társadalomban máig erős a dzsentriszemlélet. Ha valaki azt látja, hogy az értelmes szabadidő eltöltésére kevés az esélye, akkor azt gondolja, hogy az a pohár bor még belefér – mondta Szemelyácz János, addiktológus-pszichoterapeuta, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője. A WHO adatai szerint hazánkban a magas kockázatú ivás kategóriájába tartozók 21,3 százalékot tesznek ki, ezzel világelsők vagyunk, az oroszok és fehéroroszok jönnek utánunk. 

Nincs valódi jövőképe a fiataloknak

Egy kistelepülésen a dohányzás vagy az italozás nem számít problémának, és onnan egyre nehezebb elérni a szakembert, aki a leszokáshoz segítséget nyújtana, mutatott rá ­Szemelyácz János. Az országos Dohányzás Fókuszponton mindössze néhány ember kezeli a telefonszolgálatot, hívta fel erre a figyelmet. Így a vidéken élőknek maradnak a weboldalak és a népi gyógymódok. Pontosan még nem látják a számokat, de sem a koronavírus-járvány, sem a háború, sem a gazdasági helyzet nehezedése nem kedvez annak, hogy kevesebb legyen a függő, mert az ember biztonságra vágyik, mondta Horváth Gábor, a nágocsi Reménység Rehabilitációs Ház szakmai vezetője, aki úgy tapasztalta, hogy a függőség egyre nagyobb probléma a fiatalok körében, mert nincs biztos jövőképük. Nágocson nincs telt ház, mert magas a bekerülési küszöb és az elvárás, ezért tízből csak három-négyen tudják végigcsinálni a terápiát. Sok érintett azonban segítséget sem kér. Horváth Gábor szerint bár most kevesebb az emberek pénze, de a józanság jó befektetés. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában