Százötven esztendő ünnepeink tükrében

K. G.

Végignézve a rendszereinken, mindig ugyanaz a téma, a magyar szabadság és függetlenség sorsa állt az önmeghatározásaink középpontjában, mondta új könyvéről Gyarmati György egyetemi tanár, az MTA doktora, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyugalmazott főigazgatója. Az ünnepeinket azonban mindig aktualizálva, a politikai körülállásoktól függően vettük elő vagy feledkeztünk meg róla, tette hozzá. Az emlékezet metamorfózisa ünnepeken, hétköznapokon című friss kötetét a szerzővel beszélgetve Bertalan Péter kaposvári történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa mutatta be pénteken délután az MNL Somogy Vármegyei Levéltárának előadótermében.
Ünnepeinken át látható az elmúlt 150 év története, és lenyomatot hagynak az egyén és a nemzet gondolkodásában, fejtette ki Bertalan Péter. Ugyanakkor ünnepeink a politikai rendszereinknek is tükröt tartanak. A könyv útikalauz arról, hogy március 15-e, augusztus 20-a vagy október 23-a hogyan vált nemzeti ünneppé, mindig legyőzve egy kezdeti szimbolikus megosztottságot.
Az ünnepek több átalakuláson mentek keresztül, mert az adott korszakok vezető elitje a saját szemszögén át láttatta, és a saját érdekeiknek megfelelően használta fel. Például a szocializmusban 1848 történetéből Petőfit és a forradalmat emelték ki, míg 1956. október 23-áról megemlékezni sokáig büntetendő cselekménynek számított. Somogy egyébként sokáig hordozta 1848 igazi üzenetét és eszmeiségét, ezt bizonyítja Noszlopy Gáspár életútja. Gyarmati György könyve igazi sorvezető a történészeknek, jelentette ki Bertalan Péter a könyvbemutatón.