Félreértett jel

Tudósítóként leginkább az olyan rendezvényeket kedvelem, mint a somogyi aratóünnepek – aratóünnepet mondok, miután egy résztvevő néhány éve kijavított, hogy nem aratófesztivált tartanak, hanem ünnepet. Annak ellenére kedvelem, hogy szinte minden évben megterhelő a júliusi forróság, vagy éppen egy váratlan vihar csap le a búzaföldre, mielőtt megsuhintanák a kaszát. Mégis ünnep ez, érzem a jelenlévőkön, a somogyi föld és a belőle évszázadok óta élő emberek ünnepe. Betakarítják a termést úgy, ahogy őseik tették. 
Az aratóünnep felemelő pillanat, de a háttérben mindig megbúvik a gondolat, hogy mi lesz az idei terméssel. Olvasom, hogy egy kanadai bíróság döntése alapján 21 millió forintnak megfelelő összeget kell egy gazdának kártérítésként fizetni egy gabonafelvásárló cégnek – egy az interneten küldött like jel miatt. Történt pediglen, hogy a felvásárló tömeges sms-t küldött ügyfeleinek, hogy 86 tonna gabonát vásárolna. Gazduram egy tetszésnyilvánító jelet küldött vissza, ám határidőre nem szállította a terményt, aminek az ára addigra jócskán megemelkedett. Perre mentek hát. A like jelet eltérően értelmezték: az eladó szerint ez csupán azt jelenti, hogy látta az üzenetet, míg a vevő szerint ez nem más volt, mint egyetértés a szerződéssel. A bíróság végül a felvásárló javára döntött, de a jogászok hozzátették, hogy fel kell készülni a hasonló ügyek jelentette kihívásokra. Kihívásból van elég a mai világban, kérdés, hogy lájkoljuk-e a jövőt.