Kevesebbért veszik a búzát, mégsem lesz pénztárcakímélőbb a kifli

Az aratás eddig eltelt két hetében többféle információ is eljutott a pékekhez, s ezekből egyértelműen nem szűrhető le, hogy a gazdák olyan jó minőségű gabonát takarítanak be az idén, mint amilyet vártak, értékelte a helyzetet kérésünkre a nagybajomi Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. – A hazai pékségek megmenekültek attól, hogy az energiaárak emelkedése miatt lehúzzák a rolót, most azonban új jelenség sújtja az ágazatot, nevezetesen az, hogy a pékárufogyasztás csökken – mondta. – A magyarok a kenyéren is takarékoskodnak, jobban odafigyelnek arra, milyen élelmiszerből mennyit vesznek a boltban. A fogyasztás visszaesése fokozatosan jelentkezett. 
Az energiaárak emelkedése idején még azt jósolták, hogy a hazai pékségek 20–25 százaléka bedobhatja a törölközőt, de ez végül nem így történt, a pékségek talpon maradtak. A vállalkozások megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni, de a munkaerőhiány továbbra is nehezíti a helyzetüket. Kevés a szakképzett szakember, aki akadna, azok közül sokan még mindig külföldre mennek dolgozni magasabb bérért. 
– A liszt ára most valamelyest csökkent ugyan, de a költségek nem lettek kisebbek, ezért kijelenthető, hogy a sütőipar nem tervez árcsökkentést – jelentette ki Septe József. 
Az árak régióként változnak, más a fővárosban és a Balaton-parton vagy a dél-somogyi kistelepüléseken, ahol szerényebben élnek az emberek, mutatott rá a Magyar Pékszövetség elnöke. A területi különbségek akár 10 százalékos eltérést is okozhatnak a pékáruk árában. A hazai sütőiparban egyébként 15–20 ezren dolgoznak, és országosan 900 körül van a pékségek száma. 

A pékségek megpróbálnak gazdaságosabban, takarékosabban működni, a költségeik nem csökkentek.

Húsz kilóval kevesebb veknit veszünk 

Előbb a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 659 forint volt egy kiló kenyér, az idén már ezer forintot is megközelítette. Az áremelkedéssel egyenes arányban csökkent a fogyasztás. Míg tíz évvel ezelőtt évi 72 kilogramm kenyeret és emellett 10–12 kiló péksüteményt evett meg az átlag fogyasztó, addig az elmúlt öt év alatt mára évi 50–52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás. Ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető Septe József szerint, hogy a vevők az utóbbi években a minőségi termékek felé fordultak azzal, ha már többet kell kiadni a kenyérért, akkor a jobb minőségű és egészségesebb termékekre szívesebben áldoznak.