Korán érkezni

Nem lehet korán érkezni, ha várnak. Hazavihették szülei a világ legkisebb újszülöttjét, aki akkora volt, mint egy alma, olvasom egy hírben, és fénykép nélkül elképzelni is alig bírnám. Tizenhárom hónapnyi intenzív kezelés után hagyhatta el a kislány a szingapúri kórházat, miután a várandósság 25. hetében mindössze 212 grammosan és 24 centiméterrel jött világra. A szülők csak közösségi finanszírozással tudták kifizetni a kórházi kezelés költségeit, ezért járta be a világsajtót a történetük. Ebben az esetben az édesanya egészségügyi problémája volt az oka a koraszülésnek, de elgondolkodtató, ha az anya kezében a füstölgő cigaretta, az alkoholos pohár vagy a droghasználat okozza a hasonló komplikációt. Koraszülöttnek lenni rendkívüli megpróbáltatás a gyermeknek és a szülőknek egyaránt – már az új élet kezdetén. 

Valahogy nem akar kimenni egy kép a fejemből, amit néhány napja láttam a tévéhíradóban. Szívesen elfelejteném, de nem fog könnyen menni. Izraeli katonák egy törmelékkupacon átmászva, a szétbombázott utcán, a rommá lőtt házak között újszülötteknek szánt inkubátorokat cipeltek egy palesztin kórházba, hogy így bizonyítsák a jóindulatukat a szenvedő civileknek. 

Szerencse, hogy a mi intézményeink csak lilába borulnak, hogy felhívják a figyelmet a koraszülöttekre, és nem tűzbe és vérbe. Az ember nehezen tudna igazságot tenni, de az biztos, hogy ha most érkezne meg a béke, már akkor is késő lenne.