2024.02.01. 11:30
Rizsgolyót és krémlevest készítettek a rendhagyó szülői értekezleten
Teli hassal mentek haza a szülői értekezlet résztvevői szerda este a siófoki Krúdyból. A diákok Varga László séf vezetésével a modern tankonyhájukban komplett menüsort készítettek szüleiknek és tanáraiknak.
Fotó: NemA
Egész nap sürögtek-forogtak a Krúdy diákjai a Balatoni Kulináris Műhelyben; a korszerű tankonyhán ételek készültek szerdán Varga László vezetésével. Vendégváró pogácsa, zöldborsókrémleves sout tejhabbal, arancini, olasz rizsgolyó készült házi paradicsomszósszal. Desszertnek kaiser smarnit, vagyis osztrák császármorzsát tálaltak erdeigyümölcs-öntettel. Az ételeket a szülők és oktatók is megkóstolhatták.
– A Balatoni Kulináris Műhely Ágazati Képzőközponttal olyan oktatóbázist hozott létre a siófoki szakképzési centrum, amely maximálisan megfelel a mai kor kihívásainak – mondta lapunknak Varga László, aki az ügyvezetői pozíciót tölti be. – Az itt tanultakat igyekeztünk most megmutatni a szülőknek és a krúdys oktatóknak.
A séf elmondta: a Balaton körül működő tankonyhák közül jelenleg a siófoki a legjobban felszerelt. – Azon vagyunk, hogy a diákok itt ne csak az alapokat kapják meg, hanem annál sokkal többet tanulhassanak – emelte ki a séf. – Jövő év végén fognak vizsgázni. Tavaszi, nyári, őszi, téli árukosarakból kell egy menüsort lefőzniük.
Nézd meg képeken a siófoki csúcskonyhát!
Fotók: Németh András
Varga László megjegyezte: a vendéglátószakmákban hatalmas a munkaerőhiány, és óriási az igény a jól képzett munkaerőre. Az itthon maradók hasonló bérezésre vágynak, mint Ausztriában, ami komoly kihívást jelent. – Az alapanyagárakkal és az energiaköltségekkel is megközelítettük mára Nyugat-Európát. A hazai vendégekre nem lehet ezeket a költségeket áthárítani. A hazai vendéglátók nem tudnak olyan haszonkulccsal dolgozni, mint a nyugati társaik, s ez meglátszik a bérkülönbségekben is – emelte ki Varga László.
A konyhában sincs új a nap alatt
A kulináris műhely vezetője azt mondta: a szívén viseli, hogy a vidéki ízeket belecsempésszék a magyar gasztronómiába. – Anyai nagymamám, dédnagymamám falun éltek, abból főztek, ami megtermett. A farm to table kezdeményezés már több száz éves, és szerencsére egyre többen fedezik fel újra – emelte ki a séf. – A zero waste gondolat sem mai keletű, gondoljunk csak a disznóvágásokra, amikor az állat szinte mindent porcikáját felhasználták. Azoknak a nemzeteknek jó a konyhája, ahol jó alapokra támaszkodhat a csúcsgasztronómia.