Veszélyben lehet mi kék világunk, ha nem vigyázunk rá jobban

– Már most 2 és fél milliárd ember él olyan területén a világnak, mely vízhiányos régiónak számít – kezdte előadását Áder János. – Ez a szám nagyobb, mint száz évvel ezelőtt a Föld összlakossága. Ez azt jelenti, hogy majdnem a lakosság negyedét érinti a drámai helyzet. A 21. századnak az igazi dilemmája a víz, mert egyre több embert, egyre rosszabb minőségű termőföldön, és egyre kevesebb egy főre eső vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátni – hangsúlyozta a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Áder János kiemelte, a víz körforgása felgyorsult, ami szélsőséges időjárásokhoz vezet. Magyarországon is villámárvizek, felhőszakadások, tornádók, szupercellák alakulhatnak ki. Ezeknek az időjárási eseményeknek egyre több gazdasági, mezőgazdasági kára is van, ezért meg tanulni alkalmazkodni ehhez. A volt köztársasági elnök a tengervízszint emelkedéséről és annak következményeiről is beszélt, majd a víz három drámájával folytatta előadását. Ebben a szakaszban a sok, a kevés és a szennyezett vízről mesélt a hallgatóknak. – Jelentősen olvadnak a gleccserek, jéghegyek, elsivatagosodnak egyes országok, és vannak olyan kontinensek, ahol a szennyvíz 80 százalékát tisztítatlanul engedik vissza a folyókba – emelte ki Áder János.

A volt köztársasági elnök hazánkkal kapcsoltban arról is beszélt, a „felesleges” vizet, mint a bel- és árvizet meg kell tartani, hogy az aszályos időszakban legyen mihez nyúlni. – Ezért vagyok ellene annak is, hogy a Balatonból leeresztik a vizet. Ezt csak a legvégső esetben kellene megtenni, amikor tényleg komoly baj van – mondta Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Kaposvárral kapcsolatban elmondta, a vármegyeszékhely nagy lépéseket tett azért, hogy úgynevezett fenntartható város legyen. – Szeretnék majd egy olyan mintaprogramot csinálni Kaposváron, mely más európai városok számára is példa lehet – tette hozzá a volt köztársasági elnök.

Rá kell tenni a fedőt a lábasra 

Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora előadásában úgy fogalmazott, rá kell tenni a fedőt a lábasra, vagyis nem szabad hagyni, hogy a nedvesség eltűnjön a talajból. Ha leesik egyszerre 3-400 milliméter csapadék, akkor helyben kell tartani. A talaj ugyanis képes arra, hogy ekkora mennyiséget is eltároljon. A rektor kiemelte, át kell alakítani a gondolkodásmódunkat, a technológiákat, melyek lehetővé teszik, hogy hosszútávon, fenntartható módon lehessen egészséges élelmiszer-alapanyagot termelni. Szita Károly Kaposvár polgármestere köszöntőjében elmondta, a város elindult egy olyan úton – hulladékgazdálkodás, vízvédelem, levegőtisztaság, káros anyag kibocsátás csökkentése, megújuló energiák használata – mely Magyarországon példaértékű. Bekesné Porczió Margit a konferenciát szervező Festetics Karolina Központi Óvoda igazgatója kiemelte, több környezetvédelmi programot is kidolgoztak az elmúlt időszakban, ötleteiket pedig megosztották más kaposvári intézményekkel is. – Tenni akarunk, hiszen mindig a természetet szeretete vezérelt bennünket – emelte ki az óvodaigazgató.